Utcára vonulnak a BKV-szakszervezetek

Demonstrációt hirdettek a BKV szakszervezeti szövetségei február 7-ére a közlekedési cég Akácfa utcai székháza elé – jelentették be szakszervezeti vezetők csütörtökön Budapesten.

A demonstrációt azért tartják meg, mert az érdekképviseletek úgy látják, a BKV vezetése semmibe veszi a dolgozókat, nem folytatnak érdemi tárgyalásokat a kollektív szerződésről, és a bértárgyalásokat sem veszik komolyan.

Nemes Gábor, a Közlekedési Érdekvédelmi Körök Szövetségének (KEKSZ) alelnöke a sajtótájékoztatón azt mondta, követelik, hogy tartsák meg az eddigi kollektív szerződésben (ksz) foglalt juttatásokat, hosszabbítsák meg a ksz érvényét június 1-jéig, a BKV vonja vissza szerintük törvénytelen és indokolatlan intézkedéseit, azonnal engedélyezzék az alkatrészek beszerzését, dolgozzák ki a BKV középtávú finanszírozási modelljét, és hozzák nyilvánosságra a buszüzemeltetési modell gazdaságossági számításait.

A szervezet vezetője közölte: a demonstráció utánra további lépéseket is kilátásba helyeznek arra az esetre, ha nem érik el céljukat, de a sztrájk csak egy eszköz ezek között.

Nemes Gábor közölte: 2005 óta folyamatosan jelzik a tulajdonosnak, hogy a BKV „nincs finanszírozva”, még feljelentést is tettek a Központi Nyomozó Főügyészségen, de ezt elutasították.

Mint hozzátette, a BKV minden évben 41 milliárd forintot fizet ki a korábban felvett hitelek kamataira, s ha a főváros és a kormány megfelelően finanszírozza a céget, akkor ezt az összeget fejlesztésekre is költhették volna. Jelezte: ebből a pénzből a buszpark háromnegyedét le lehetett volna cserélni.

A Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén 9 milliárdos kölcsönt szavazott meg a BKV-nak, hogy ki tudják fizetni a hó végén lejáró hitelt. Ezzel kapcsolatban Nemes Gábor közölte, „fura”, hogy ha egy tulajdonos tartozik a cégének, akkor nem megadja a tartozását, hanem kölcsön ad neki, s azt április végén vissza kell fizetni.

Az új buszüzemeltetési modellel kapcsolatban a szakszervezeti vezető közölte, álláspontjuk szerint ez a fajta üzemeltetés sokkal drágább annál, mint ha a BKV a saját buszaival látná el a szolgáltatást. Mint mondta, ha a cég összes buszvonalát a maiakhoz hasonló szerződésekkel üzemeltetnék külső vállalkozókkal, akkor az 10 milliárd forinttal kerülne többe.

Nemes Gábor felhívta a figyelmet arra, hogy két hónapja a BKV felmondta a kollektív szerződést, mert 5 milliárdos megtakarítást szeretnének elérni. Hangsúlyozta, hogy a felmondás egy hónap múlva lép hatályba, de érdemben semmilyen tárgyalások nem voltak.

Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VTDSZSZ) elnöke azt mondta, minősíthetetlen, hogy a kormány és a főváros folyamatosan a csőd szélén tartja a BKV-t. Közölte, ez azzal is jár, hogy az utasok egyre rosszabb szolgáltatást kapnak, mert bár a dolgozók mindent megtesznek, csodákra ők sem képesek.

Kitért arra, hogy több munkavállaló létbizonytalanságba került, és ez a BKV működésére is kihat. Hozzátette: a közlekedés veszélyes üzem, szükség van az „emberi tényezőre is”, de ezt a létbizonytalanság fenntartásával nem lehet biztosítani.

A BKV-nak nyújtott 9 milliárdos kölcsönnel kapcsolatban Gulyás Attila jelezte: ez nem fogja megoldani a BKV problémáját, mert ezt vissza kell fizetni, az idén pedig a korábbi 10 milliárdos támogatásból a cég már csak 6 milliárdot kap, a másik 4 milliárd a Budapesti Közlekedési Központot (BKK) illeti meg.

Gulyás Attila felszólította a cég vezetését, hogy ne a munkavállalók zsebében „kotorásszanak”.