A végső cél, hogy a térségek hatékonyan működjenek

A GYEMSZI főigazgatója szerint mihamarabb egységesíteni kell az egészségügyi ellátórendszert, ha gyorsan akarnak eredményeket és minél többet szeretnének megtakarítani.

A főigazgató az interjúban annak a véleményének adott hangot, hogy a fővárosi és megyei kórházak átadás-átvétele zökkenőmentes volt. A következő időszakban – fél éven belül – az aktív ellátó intézmények, majd év végéig a járóbeteg-ellátó intézmények is központi kézbe kerülnek. Mindeközben május elsejével kezdetét veszi az új, térségi alapon szerveződő egészségügyi ellátás, amelyhez kapcsolódóan fokozatosan elindulnak a térségi várólisták is – sorolta Török Krisztina, kiemelve hogy a május elsejei átalakulás csak az első lépés.

A végső cél, hogy a térségek hatékonyan működjenek, mindenki a saját térségében kapja meg a számára szükséges szintű és színvonalú ellátást – hangsúlyozta.

Fokozatosan kiépítik a térségi várólistás rendszert

A hosszú távú cél az, hogy minden olyan ellátást, amelynek nem kell feltétlenül a fekvőbeteg-ellátáshoz kötődnie, eltolják a járóbeteg-ellátás irányába. Ennek részeként a tervezhető várólistás ellátásokra – mint a szemműtét vagy a csípőprotézis-műtét – fokozatosan kiépítik a térségi várólistás rendszert. Ez azt jelenti, hogy a beteg nem egy adott intézmény, hanem az adott térség várólistájára kerül fel. A térségen belül a beteg választhatja majd ki, hogy melyik intézményben szeretné megműttetni magát.

Mint a főigazgató kifejtette: a térségi rendszer kialakításának legfontosabb ismérve az volt, hogy pontosan lássák a betegek szokásait, hol milyen ellátást vesznek igénybe, és ennek megfelelően alakítják az ellátórendszert. A nyolc térség kialakítása, a határok meghúzása ez alapján történt. A térségi felosztást egy múlt év végén megjelent kormányrendelet rögzíti.

E szerint a nyugat-közép-magyarországihoz tartozik a főváros I., II., XI., XII., valamint XXII. kerülete, Fejér megye egésze, az esztergomi kistérség kivételével Komárom-Esztergom megye, Pest megyéből pedig a budaörsi és az érdi kistérség.

A Nyugat-Dunántúl térséghez tartozik teljes Győr-Moson-Sopron megye mellett Zala, Vas és Veszprém megye valamennyi települése, továbbá Somogyból a csurgói kistérség négy települése: Inke, Porrog, Porrogszentkirály és Pogányszentpéter.

Az észak-magyarországi nagytérséghez Borsod-Abaúj-Zemplén megye – a tokaji kistérség kivételével –, valamint Hevesből a bélapátfalvai, az egri, a füzesabonyi, a hevesi és a pétervásárai kistérségek tartoznak.

Észak-Közép-Magyarországhoz sorolták a főváros III., IV., VI., XIII., XIV., XV. és XVI. kerületét, Nógrád megyét, Hevesből a gyöngyösi és a hatvani kistérséget, Pest megyéből az aszódi, a dunakeszi, a gödöllői, a pilisvörösvári, a szentendrei, a szobi, a váci, valamint a veresegyházi, Komárom-Esztergom megyéből pedig az esztergomi kistérséget.

Az Észak-Alföldhöz tartozik Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, Jász-Nagykun-Szolnok megyéből a karcagi és a tiszafüredi, Borsod-Abaúj-Zemplénből a tokaji kistérség, Békés szeghalmi kistérségéből pedig Bucsa.

A dél-közép-magyarországi területhez Budapest V., VII., VIII., IX., XVII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXIII. kerülete mellett Jász-Nagykun-Szolnok megyéből a jászberényi, a mezőtúri, a szolnoki és a törökszentmiklósi, Pest megyéből pedig a dabasi, a gyáli, a monori, a nagykátai, a ráckevei és a ceglédi kistérség – kivéve Nagykőröst – tartozik.

A Dél-Dunántúlhoz sorolták Baranya és Tolna megyét, valamint Somogy megyét – kivéve Inkét, Porrogot, Porrogszentkirályt és Pogányszentpétert.

A dél-alföldi régióhoz Bács-Kiskun és Csongrád megye, Békés – Bucsa kivételével –, valamint Pest megyéből Nagykőrös, Jász-Nagykun-Szolnok megyéből pedig a kunszentmártoni kistérség tartozik.

Mint Török Krisztina kiemelte: vannak megyék, amelyek „feldarabolódtak”, de megjegyezte: már most sok helyről kapták azt a visszajelzést, hogy a realitásokon alapuló valós betegutakat, térséghatárokat alakítottak ki. Arra is kitért, hogy a következő időszakban számítanak a háziorvosok és a gyógyszerészek közreműködésére abban, hogy mindenki tudja, hová fordulhat különböző problémáival. A tervek szerint 2013 végére, 2014 elejére elkészül az interneten hozzáférhető beteginformációs rendszer is.

Profiltisztítás lehetséges

A főigazgató a sajtóban szinte naponta felvetődő kórházbezárási tervekre reagálva elmondta: egészségügyi ellátóhely nem zár be, legfeljebb profiltisztítás történik. Az intézményvezetőkkel több körben egyeztettek, illetve egyeztetnek folyamatosan. Az egészségügyi struktúra átalakításában mind a térségi ellátásszervezés, mind a funkcionális integráció kapcsán – a hatékonyság mellett – a biztonságos betegellátás a legfontosabb szempont, hangsúlyozta. Vannak olyan területek, amelyeknél a biztonságos ellátáshoz bizonyos társszakmák jelenlétére is szükség van. Ahhoz például, hogy egy szülés során a szülő nő és gyermeke is teljes biztonságban legyen az adott intézményben, a szülészet mellett korszerű gyermekgyógyászatnak is lennie kell – fűzte hozzá.

A biztonságos betegellátás garantálása érdekében vannak intézmények, amelyek váltanak, bizonyos ellátást leadnak, míg másban fejleszteni fognak, magyarázta. Az ennek megvalósításához szükséges pályázati menetrendet már ki is dolgozták, hamarosan megjelennek az első kiírások.

A főigazgató azt mondta, az egyes intézmények tudják, miként alakul a jövőjük. Az egészségügyi struktúra átalakítása tehát ebben az évben felgyorsul, a GYEMSZI-ben pedig azon dolgoznak, hogy minél előbb egységes legyen és hatékonyan működjön az egészségügyi ellátórendszer – mondta Török Krisztina.