„A mai napon parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményeztem a Malév privatizációja és a légitársaság visszaállamosítása miatt” – kezdte Budai Gyula elszámoltatásért felelős kormánybiztos keddi sajtótájékoztatóját, melynek az volt a célja, hogy feltárja Oszkó Péter volt pénzügyminiszternek a Malév csődjével kapcsolatos szerepét.
2010 végén Váradi József, a Malév volt, a Wizz Air jelenlegi vezérigazgatója feljelentést tett az Európai Bizottságnál a szabálytalan állami támogatás miatt. Utóbbi vizsgálatot indított az ügyben. 2010 februárjában Oszkó Péter írta alá azt a visszaállamosítási szerződést, mely a feljelentés alapját képezi – magyarázta a kormánybiztos. Így viszont kijelenthető: a semmiért fizette ki a magyar állam a 25 milliárd forintot. Amellett, hogy minden stratégiai döntés megmaradt a kisebbségi tulajdonos orosz bank kezében, már ekkor tudni lehetett, hogy nem lehet ilyen állami támogatást nyújtani törvényes keretek között, tette hozzá.
Oszkó mindenről tudhatott
Budai Gyula elmondta, az elmúlt napokban szereztek tudomást arról, hogy Oszkó a Malévot feljelentő Wizz Air igazgatósági tagja. Új információ az ügyben Leonov Péter, az Airbridge Zrt. igazgatósági tagja Magyar Nemzetnek adott nyilatkozata, mely szerint a volt pénzügyminiszter inkább gátolta a Malév megmentését, mint segítette. A visszaállamosítás során Oszkó számos belső információhoz juthatott, mely később a Wizz Airnél komoly piaci előnyöket jelentett. Ezek tudatában és felhasználásával akár azt is meg lehetett tervezni, hogyan nyomuljon be a cég a Malév helyére annak csődjét követően.
A kormánybiztos tájékoztatása szerint a Budapest Airport Zrt. a kívánt fejlesztéseket korábban sorozatosan arra hivatkozva halasztotta el, hogy a vagyonkezelői szerződésben meghatározott utaslétszámot nem érte el a cég. „Oszkónak ez a meghatározott utasszám rendelkezésére állt, így komolyan felmerül az összeférhetetlenség lehetősége. Oszkó bennfentes információit egy magáncégben hasznosíthatta” – jegyezte meg Budai Gyula.
Létezett más forgatókönyv?
„Az elmondottak alapján több kérdés is felmerül – hangsúlyozta a kormánybiztos. – Oszkó Péternek egyfelől választ kell adnia arra, van-e tulajdoni részesedése a Wizz Airben. A másik fontos kérdés az, vajon létezett-e olyan forgatókönyv, mely arra vonatkozott, hogy a Malév szerepét valamilyen szinten a Wizz Air venné át, ha nem sikerül a visszaállamosítás. Választ várunk továbbá arra is, miért nem értesítették Oszkóék az Európai Bizottságot a visszaállamosításról. Végezetül pedig azt is tudni szeretnénk, a pénzügyminiszter miért nem mondta el korábban, hogy a Wizz Air igazgatósági tagja. Miért a sajtóból kellett ezt megtudnunk?” – sorolta kérdéseit Budai.
A biztos úgy vélte, mindezek alapján feltételezhető, hogy a Malév csődje bekódolt akció volt. Hozzátette: ezenfelül tisztázni kell azt a titkos záradékot is, melyet Polt Péter legfőbb ügyészhez pénteken eljuttatott, és azt is, hogy Oszkó Malévval kapcsolatos információi eljuthattak-e más légitársaságokhoz. „Ezek feladata egy parlamenti vizsgálóbizottság feladata lesz, nem a kormánybiztosságé. A javaslatot eljuttattam Lázár János Fidesz-frakcióvezetőhöz” – zárta tájékoztatóját Budai Gyula.
