Az utasforgalom helyreállítása érdekében a magyar hatóságok is sokat tehetnek az elveszett Malév-járatok pótlását gátló akadályok kiküszöbölésével – hívja fel a figyelmet a repülőtéri társaság a közleményben. Kétoldalú megállapodások mondják ki, hogy Törökország, Izrael, Oroszország és Ukrajna, illetve Magyarország között csak egy-egy kijelölt légitársaság üzemeltethet járatokat, magyar részről a Malév. A jelen helyzetben utasok százezrei eshetnek el a lehetőségtől hogy ezekbe az országokba repüljenek, ha csak a másik fél által kijelölt légitársaság nem növeli a kapacitását, vagy a magyar fél másik légitársaságot nem jelöl ki, például a Wizz Airt. Fontos, hogy a magyar hatóságok gyorsan megtegyék a szükséges lépéseket, különben a talpra állás sokkal több időt fog igénybe venni.
A Budapest Airport reméli, hogy az utasforgalom a lehető legrövidebb idő alatt visszatér a növekedés útjára. A korábbi tájékoztatás szerint a Budapest Airport az idén eredetileg 9,2 millió utasra számított, még a Malév járatainak beszüntetése előtt, 300 ezerrel többre a 2011. évinél.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. teljes egészében magántulajdonban, a Hochtief Concessions által vezetett német, kanadai, amerikai és szingapúri befektetőkből álló konzorcium birtokában van.
A 2005-ben történt privatizáció során 2011 végéig összesen 261 millió euró (mintegy 75 milliárd forint) értékű fejlesztésre vállalt kötelezettséget a Budapest Airport. Tavaly megkezdték a 2-es terminál mellett a Cargo City fejlesztését, amelynek első lépcsőjében 26 ezer négyzetméter alapterületű légi fuvaráruraktár és logisztikai park épül. Ugyancsak 2011-ben a Budapest Airport hozzákezdett egy új hajtóműpróbázó hely megtervezéséhez és építéséhez a Lufthansa Technik hangár a tőszomszédságában.
