A képviselet-vezető az EU-akadémia előadássorozat hétfői rendezvényén azt mondta, az EU-ban a tagállamok feladata, hogy saját jogrendszerükön belül érvényesítsék az uniós jogot, a bizottság pedig azért felel, hogy azt helyesen alkalmazzák. Ha a tagállamok nem tartják be az EU-jog szabályait, kötelezettségszegési eljárást indíthat, amelynek végső szakaszában az Európai Bírósághoz fordulhat.
Az eljárásrendet ismertetve elmondta: az első szakaszban a bizottság „figyelmeztető levélben„ felszólítja az érintett tagállamot, hogy szüntesse meg a nemzeti és az uniós jog közötti ellentétet, és erre általában két hét és két hónap közötti határidőt ad. Ha a tagállam nem tesz eleget ennek a felszólításnak, a bizottság indoklással kiegészítve elküldi véleményét a tagállamnak. Az esetek 95 százalékában az ügy legkésőbb ekkor megoldódik – tette hozzá.
Szűcs Tamás közölte: a bizottság a bíróság elé viheti az ügyet, ha másként nem oldható meg, és ha a testület a bizottságnak ad igazat, a tagállamnak azonnal cselekednie kell. Ha mégsem teszi, akár pénzbüntetést is kiszabhatnak a tagállamra – mondta, hozzátéve: ez először 2000 nyarán történt, amikor Görögország nem volt hajlandó módosítani egy környezetvédelmi szabályozást, és a bíróság ezért napi 20 ezer euró büntetés megfizetésére utasította.
2004 és 2010 között összesen 16 ezer jogsértési eljárás folyt a 27 tagállammal szemben, főként a „nagy és régi” tagállamok ellen – emlékeztetett, megjegyezve: az EU-hoz újonnan csatlakozó országok összességében tehát „jól teljesítettek„ ebben az időszakban. Mint mondta, 2012 januárjában csaknem kétezer ilyen jellegű eljárás volt folyamatban az unióban.
Magyarország ellen eddig elsősorban a közlekedésre, a környezetvédelemre, a belső piacra és a szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok miatt indult eljárás – idézte fel.
„Nem lenne szerencsés spekulálni”
A januárban indított három kötelezettségszegési eljárással kapcsolatban elmondta, a bizottság február 17-ig várja a magyar kormány válaszát, és bizakodásra ad okot, hogy a kormány konstruktív hozzáállást ígért. Hozzáfűzte: „nem lenne szerencsés spekulálni„, hogy mit tartalmaz majd a kormány válasza az egyes ügyekben.
Az EU-akadémiának a Budapesti Gazdasági Főiskola és az Európai Bizottság magyarországi képviseletének együttműködésében szervezett rendezvénysorozatán a hallgatók külföldi és magyar szakértők előadásán vehettek részt. Az előadássorozat végén az első szemeszterben szerzett tudásukról számot adó több mint 50 hallgató a két intézmény tanúsítványát vehette át a bizottság képviseletén.
Az eseményen Szűcs Tamás beszámolt arról is, hogy az előadássorozat a következő szemeszterben is folytatódik, központi témája a migráció lesz. Mint megjegyezte, a bevándorlók fontos szerepet játszanak az unió egyik komoly problémája, az elöregedés elleni küzdelemben.
