A döntés ellen a felperes Baranya Megyei Főügyészség és a mellette beavatkozóként részt vevő pécsi önkormányzat nem emelt kifogást, s az ellen a két közlekedési cég mint alperes sem nyújtott be fellebbezést, így az ítélet jogerőssé is vált. A bíróság kimondta: a semmisség értelmében a PK Busrent nem szerezte meg a buszok tulajdonjogát, így az eredeti állapot helyreállítása érdekében 15 napon belül köteles a járműveket a PK Zrt.-nek átadni.
Elfogultság
Az elfogultság miatt nem a baranyai, hanem a zalai megyei törvényszéken lefolytatott perben a Baranya Megyei Főügyészség azt kérte, hogy a PK Zrt. által eladott 176 autóbusz átruházásáról, illetve 155 busz üzemeltetéséről létrejött megállapodásról a bíróság mondja ki a semmisséget.
A bírósági eljárás tavaly őszi kezdetekor a PK Busrent Kft. jogi képviselője még azzal érvelt, hogy bonyolult jogi és üzleti tranzakcióról volt szó, amelynek nem szabad egyetlen elemét kiragadni, csakis az előzmények és a tervek ismeretében lehet azt megítélni. Felidézte, hogy 2008 végén a PK Zrt. rendkívül nehéz anyagi körülmények közé került, hitelek, tartozások terhelték, de szükség volt a járműpark modernizálására. A cég ezért részvényesével, a Mecsekbusz csoporttal egy projektcég létrehozását határozta el, amely beszerezte volna az új autóbuszokat.
A 2009. január 1-jén megkötött szerződés tartalma ellen akkor nem tiltakozott senki, az önkormányzat ennek megfelelően módosította a közszolgáltatási szerződést, később pedig hatoldalú megállapodás is született, amely ezt a tranzakciót megerősítette.
A PK Zrt. jogi képviselője a januárban tartott utolsó tárgyaláson azonban változtatott álláspontján, és már nem ellenezte a keresetet.
Jó erkölcsbe ütközik
Az ítélet indoklása során kedden elhangzott: nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik a 2009-es szerződés, mert a PK Busrent úgy szerezte meg Pécs teljes autóbuszparkját, hogy semmilyen forrással nem rendelkezett, s a bérleti szerződés lehetővé tette, hogy a vételárat ténylegesen nem is kellett kifizetnie. A buszokért havonta fizetett bérleti díj ugyanis jócskán meghaladta a teljes vételárat.
Magas bérleti díj
A bíró kifejtette: a PK Zrt.-re nézve hátrányos volt a szerződés azért is, mert a PK Busrent abban semmiféle biztosítékot nem nyújtott új buszok beszerzésére, sem arról nem rendelkezett, hogy milyen jogkövetkezményekkel jár a beszerzések elmaradása. Emlékeztetett arra is, hogy bár annak nem volt jelentősége a semmisség megállapításában, de a szakértői vélemény szerint a buszok bérleti díja jelentősen meghaladta az üzleti életben szokásos mértéket, de nem volt jelentősége annak sem, hogy a pécsi önkormányzat tudomásul vette a hatoldalú megállapodást.
Offshore háttér
Tényként állapította meg a bíróság, hogy az alperesek a szerződések megkötésekor a Mecsekbusz – amelynek akkor az azóta szintén perbe fogott Keczer László volt a vezérigazgatója – érdekeit tartották szem előtt. A bíró azt is hozzátette az ügy kapcsán folyó büntetőperben adott tanúvallomások alapján, hogy a PK Busrent tulajdona egy máltai cégen, míg a Mecsekbuszé egy gibraltári cégen keresztül ugyanahhoz a személyi körhöz köthető.
