Stadler Józsefet fegyőrök rabszíjon vezették a tárgyalóterembe. A jelenleg négy év tíz hónap börtönbüntetését töltő vádlott engedélyt kért a bíróságtól, hogy ülve maradhasson, mert elmondása szerint több betegséggel kezelik.
A Soós Mihály ügyész által ismertetett vád szerint a Stadler József által alapított Stad-Ker Bt. ellen 2008 végén felszámolás indult. A gazdasági társaság által üzemeltetett, Dusnok településen lévő söröző a felszámolási eljárás megkezdése után is üzemelt. A gazdasági társaság ügyvezetője nem Stadler József volt, de ténylegesen ő irányította azt. A felszámoló tudta és engedélye nélkül folytatott gazdasági tevékenységből a gazdasági társaságnak bevétele származott és árukészletre is szert tett, melyet a vádlott nem bocsátott a felszámoló rendelkezésére. A felszámolási eljárásban 92,9 millió forint hitelezői igényt jelentettek be.
Az ügyészség azzal is vádolja a vállalkozót, hogy az egy takarékszövetkezettől kapott kölcsön miatt a pénzintézet zálogjoggal lekötött árukészletét elvonta, amivel fizetésképtelenséget idézett elő. Ennek folytán a felszámolási eljárásban bejelentett 265 millió forint hitelezői igény nagyobb részének a kielégítése meghiúsult.
Stadler József vállalta, hogy vallomást tesz, ennek ellenére a szerdai tárgyaláson nem tudott összefüggően beszámolni a vádpontokhoz köthető társaságok tevékenységéről, ezért kérdésekre válaszolt. „Nem követtem el ezeket a cselekményeket” – közölte határozottan a 61 éves vádlott, aki büntetőjogi felelősségét sem ismerte el.
Kökény Tímea bíró kérdésére Stadler József azt mondta, hogy a dusnoki sörözőt ő újította fel, majd tagi kölcsönnel is segítette, de 2003 óta nem tud arról semmit. Arra nem tudott választ adni, hogy egy 2009-es jövedéki ellenőrzésnél talált, a Stad-Ker Bt. nevére kiállított számlák hogyan kerültek a sörözőbe, mint ahogy arra sem, a söröző tényleges üzemeltetője milyen jogcímen működteti azt.
A büntetőper tanúk meghallgatásával folytatódik. Ítélet április végére várható.
Az akasztói vállalkozó ellen első alkalommal 1997-ben emeltek vádat. Első fokon Stadler Józsefet kilenc évre ítélték, mert 1993–1994-ben fiktív számlák felhasználásával és jogtalan áfa-visszaigénylésekkel több milliárd forint kárt okozott az államnak. Ezt a döntést később megsemmisítette a Legfelsőbb Bíróság, a megismételt eljárásban Stadler végül négy és fél év fogházbüntetést kapott, s kedvezménnyel 2005 januárjában szabadult.
Második alkalommal 2011. november 17-én, jogerősen négy év tíz hónap börtönbüntetéssel, valamint 67 millió forintos vagyonelkobzással sújtotta a Szegedi Ítélőtábla Stadler Józsefet, mert a férfi strómanok segítségével irányított vállalkozásai nevében valótlan tartalmú adóbevallásokat nyújtott be, a könyvelésekben fiktív számlákat szerepeltetett, és nem fizetett be 67 millió forint társasági adót.
