Új lehetőségeket nyit meg a javaslat

Az Országgyűlés kedden délelőtt a lőfegyverekről és a lőszerekről szóló törvény módosítását kezdeményező javaslat általános vitájával folytatta munkáját.

A fegyvertartás szabályainak betarthatóságához nagyban hozzájárul a lőfegyverekről és lőszerekről szóló törvénymódosítás – emelte ki expozéjában Kontrát Károly belügyi államtitkár.

Mint kifejtette: az állam joga és kötelessége, hogy az emberi élet védelme érdekében a legális fegyvertartást szabályozza. A lőfegyverek megszerzése, tartása és használata 250 ezer vadász, sportlövő és egyéb polgári fegyvertartó mindennapjait határozzák meg, a jogalkotó kötelessége a 9,75 millió fegyvert nem tartó ember biztonságát és érdekeit képviselni – hangsúlyozta.

Felidézte, hogy a jelenleg hatályos törvényt 2004-ben alkotta meg az Országgyűlés, de már megalkotásakor számos problémával küzdött, mindenekelőtt vadászati és sportlövészeti fegyverek tartásánál merültek fel problémák. Szólt arról is, hogy a lőfegyverrel elkövetett bűncselekményeket legnagyobb számban illegálisan szerzett fegyverekkel követik el Magyarországon, az engedéllyel tartott fegyvereket ritkán használják bűnelkövetéshez. Kiemelte: az engedélyekkel tartott lőfegyverek aránya 2,5 száz főre vetítve, ami viszonylag alacsonynak számít az ENSZ statisztikái alapján.

Nem tarthatnak fegyvert a szándékos, személy elleni erőszakos bűntettet elkövetők, a társadalomra veszélyes bűncselekményért jogerősen elítélt bűnelkövetők – ismertette a javaslatot, amely szavai szerint a gyakorlati tapasztalatok alapján a hatósági engedély megadását kizáró bűncselekmények és szabálysértések körét pontosítja, emellett a korábbi elítéléshez kapcsolódó kizárások időtartamának mérsékelt leszállítására is tartalmaz rendelkezést. A módosítás eredményeként a lőfegyverek első alkalommal történő megszerzése továbbra is kizárólag hatósági engedély birtokában lesz lehetséges, az ilyen engedéllyel már rendelkező személyek a javaslat szerint újabb külön engedély nélkül szerezhetnének további lőfegyvereket. Ezeket ebbe az engedélybe jegyzik be.

Kitért arra is, hogy pontos és naprakész nyilvántartással kell rendelkezni a fegyvertartókról, a javaslat pontosítja a frissen gyártott fegyverekre, lőszerekre vonatkozó adatszolgáltatást és nyilvántartás rendjét.

Szükség van a változtatásra

A fideszes Kulcsár József Ferenc rámutatott: a jelenleg hatályos szabályok szükségessé teszik a változtatásokat. Kiemelte a megszerzési engedély intézményének megszüntetését, azaz aki már rendelkezik engedéllyel, nem lenne szükséges a következő fegyverre is ilyen engedély. Az igazolások beszerzésén is könnyít a javaslat. Új nyilvántartási rendszerre van szükség – hangoztatta, mert jelenleg csak olyan létezik, amely kizárólag a fegyvertartó személyt tartja számon. Olyan rendszert szorgalmazott, amellyel bármely legyártott fegyver és alkatrész útját követni lehet.

Az MSZP is tudja támogatni

Juhász Ferenc azt mondta, hogy a törvényjavaslatot alapvetően támogatni tudják, olyan szabályokat vezet át, amelyekről korábban a parlament már döntött. Olyan szabályokat kezdeményez, amely alapján a fegyvert a gyártása pillanatától nyilván lehet tartani. A társadalomra ma nem a legálisan tartott fegyverek jelentik a nagyobb veszélyt – emelte ki a szocialista képviselő. Ugyanakkor kérte, gondolják újra, mi indokolja, hogy néhány – enyhébben büntetett – bűncselekmény esetében lehetne fegyvert tartani. Ez nem indokolt és nem célszerű – mondta. Kifogásolta, hogy a javaslat kiveszi a természetkárosításról szóló bűncselekményt, és ennek ellenére is kaphatna az ilyet elkövető illető lőfegyvert. Javasolják ezért, hogy a korábbi állapotot állítsák vissza – mondta.

Zagyva az otthonvédelmi fegyvertartás lehetőségét hiányolta

A jobbikos Zagyva György Gyula azt kifogásolta, hogy a javaslatba – az előzetes tervekkel ellentétben – nem került be az otthonvédelmi fegyvertartás lehetősége. Mint mondta, az ilyen fegyvereket más országok statisztikái szerint a legritkább esetben használják bűncselekményre. Hozzátette ugyanakkor, hogy pártja nagyrészt egyetért a törvényjavaslattal.

LMP: Az előterjesztés súlyos társadalmi kérdéseket is érint

Dorosz Dávid (LMP) szerint jó és rossz elemeket egyaránt tartalmaz az előterjesztés, bár szerinte a rosszak vannak túlsúlyban. Hozzátette: pártja nem fogja támogatni a fegyvertartás könnyítését. Kifogásolta, hogy tavaly a belügyi tárca még azt válaszolta egy kérdésükre, hogy nem kíván lazítani a fegyvertartáson, ezért az LMP-t meglepetésként érte a törvényjavaslat. Frakciótársa, Szabó Tímea szerint az előterjesztés súlyos társadalmi kérdéseket is érint. Komoly hibának tartotta, hogy sem előzetes hatástanulmányt, sem nemzetközi összehasonlító adatokat nem tett közzé a kormány a javaslat beterjesztésekor.

Szerinte az előterjesztés nem független a Fidesz büntetőpolitikájának célkitűzéseitől, a közbiztonság javulását azonban – mint mondta – nem a fegyvertartás liberalizációjából kell várni, a politikus ezért az enyhítő szakaszok törlését javasolta. Szabó Tímea hiányolta még annak a problémának a kiemelését, hogy jelenleg ötször annyi fegyvert tartanak illegálisan, mint amennyi a rendőrség nyilvántartásában szerepel. Feltette a kérdést: vajon hányan élnek jelenleg Magyarországon abból, hogy fegyvert tartanak?

---- A szabályozás könnyítené a fegyverhez jutás lehetőségét ----

A szabályozás könnyítené a fegyverhez jutás lehetőségét

A kereszténydemokrata Sáringer-Kenyeres Tamás üdvözölte, hogy egyszerűsödnek a bürokratikus szabályok. Az előterjesztés pozitívumának tartotta a fogalmak tisztázását, a többi közt a rövid lőfegyver fogalmának pontosítását, valamint a tulajdonátruházásét, a bérbeadásét, a közvetítői kereskedelemét. A politikus ugyanakkor bizonyos esetekben méltányosságot gyakorolna azok esetében, akik fegyvertartásból élnek. Szerinte például a vadászokat nem kellene olyan szigorúan büntetni azért, ha például szilveszter után nem adják le időben a pirotechnikai eszközöket. A képviselő fontos elemnek tartotta, hogy az adatkezelésre az előterjesztés szerint kizárólag a rendőrség jogosult.

Mintegy 250 ezer ember tart lőfegyvert

Kontrát Károly államtitkár Szabó Tímea kérdésére reagálva elmondta: mintegy 250 ezer ember van Magyarországon, aki vadász, sportlövő vagy önvédelmi fegyvert tart.

Jobbik: A jogszabály lehetett volna „kicsit bátrabb„

Endrésik Zsolt (Jobbik) szerint a javaslat definíciói alapvetően az uniós jogrendhez próbálnak igazodni, de a jogszabály lehetett volna „kicsit bátrabb”. Pozitívumként emelte ki a házilagos lőszerkészítésre és -összeszerelésre vonatkozó részt, mert azok a vadászok és sportlövők, akik ezt a jogot megkapják, sokkal olcsóbb és jobb minőségű lövedékeket tudnak otthon készíteni. Hozzátette, hogy a hüvelyek újratöltése környezetvédelmi szempontokat is szolgál.

Egyetértett azzal is, hogy a lőfegyverekkel elkövetett bűncselekmények több mint 90 százalékát illegálisan tartott eszközökkel követik el.

Sajnálatosnak nevezte, hogy a magyar jogszabályok szerinte túlságosan szigorúan szabályozzák a fegyverhez jutást. A fegyvertartáshoz szükséges követelményeket felsoroló politikus saját példáját említette, hogy miután végigcsinálta az előírt procedúrát, országgyűlési képviselőként nem kapott engedélyt.

Egyúttal viszont javasolta, úgy változtassák meg a nagy számban meglévő, az állampolgároknál tartott flóbert fegyverekre vonatkozó szabályozást, hogy azokat jogszerűen lehessen otthon tartani.

Staudt Gábor (Jobbik) szerint az elmúlt időszakban az állami szerveknél létezett egy olyan felfogás, amely szerint a fegyvertartók alapvetően militarista szemléletűek, aki pedig fegyverhez akar jutni, az „potenciálisan tömeggyilkos célokra szeretné azt használni”. Hozzátette, a média is negatív véleményt formált azokról, akik vadász- vagy sportcélú lőfegyverekkel rendelkeztek. Megjegyezte, hogy eközben viszont az Egyesült Államokban a fegyvert és a fegyvertartást a szabadságjogok legfőbb zálogának tartják.

Emlékeztetett arra, hogy az újonnan életbe lépett alaptörvény alapvető jogként szabályozza a jogos önvédelmet, de véleménye szerint nem derül ki, hogy ez pontosan mit jelent majd a gyakorlatban.

A politikus kérte, hogy akár ebben a javaslatban, akár a Btk.-ban, de minden eszközzel erősítsék meg az otthon védelmét, amibe szerinte akár a lőfegyverrel való védelem is beletartozhat. Hangsúlyozta, hogy ebben az esetben az arányosság elvét sem tartják kötelezőnek, mert aki rabolni vagy gyilkolni indul, annak így számolnia kell majd azzal, hogy meg is ölhetik.

A képviselő, aki a vadászok érdekében is szót emelt, komolyabb fellépést sürgetett az orvvadászok ellen.

Mi lesz az otthon védelmére tartott fegyverek bevezetésével?

Kontrát Károly a vitában elhangzottakra válaszolva fontos kérdésnek nevezte az otthon védelmére tartott fegyverek bevezetésének lehetőségét. A politikus hangsúlyozta, hogy egy ilyen jogszabály megalkotásához viszont alapos vizsgálatra és előkészítésre lenne szükség. Hozzátette, hogy eközben meg kellene teremteni a megfelelő feltételeket, például az oktatás és vizsgáztatás kereteit is. Kijelentette, hogy az új Btk. elfogadása után a kormány nyitottan áll hozzá a kérdéshez, azt szívesen megvitatják a parlament többi pártjával, és ha képesek megegyezni a szabályozásban, akkor be lehet vezetni az új szabályozást.

Megjegyezte, hogy egy ilyen jogszabály viszont azzal is járhatna, hogy a bűnözők komolyabb fegyvereket szereznének be és jobban felkészülnének a bűncselekmények előtt. Egyúttal viszont leszögezte, hogy minimumra kell szorítani az illegálisan tartott fegyverek számát. Egyetértett azzal is, hogy a filmgyári fegyverekre vonatkozó szabályokat úgy kell majd megalkotni, hogy miközben támogatják a biztonságot, elősegítik, hogy a filmesek a jelenleginél nagyobb számban érkezzenek Magyarországra.

Kontrát Károly, aki visszautasította, hogy a törvény nem lenne elég bátor, úgy összegzett, hogy a javaslat alaposan megfontolt, kissé visszafogott, de mégis új lehetőségeket nyit meg.

Lezsák Sándor levezető elnök ezt követően az általános vitát lezárta.