A nők is szóba kerültek a parlamentben

A magyar termőföld védelmében elinduló mozgalmat hirdetett meg a fideszes Turi-Kovács Béla napirend előtti felszólalásában kedden a parlamentben.

WA
2012. 03. 06. 10:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az LMP egy diákról sem mondana le 18 éves kor alatt

Osztolykán Ágnes LMP-s képviselő napirend előtt a tankötelezettség 16 évre történő leszállítását kifogásolta. Szerinte ez egy súlyos károkat okozó, „lobbiérdekek által vezérelt” lépés volt, és „puszta hazugság” azt állítani, hogy 16 évesen, érettségi és szakképzés nélkül lesz valakinek esélye elhelyezkedni a legális munkaerőpiacon. Közölte: az LMP egy diákról sem mondana le 18 éves kor alatt, ezért népszavazást kezdeményeztek a tankötelezettségi korhatár visszaállítása érdekében.

Utalt egy korábban előkerült hatástanulmányra, amelyben 2015-ig 73 milliárd forint megtakarítással, valamint 70 ezer diák érettségi előtti lemorzsolódásával és közel 5000 tanár elbocsátásával számolnak a korhatár leszállítása következtében.

Csupán latolgatás a tanulmány

Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár válaszában arra hívta fel a figyelmet, hogy európai statisztikák szerint a fejlett világ 42 országában 16, 15 vagy 14 éves korig tart a tankötelezettség, például Franciaország vagy Dánia esetében, és mindössze 10 olyan ország van, ahol 17 vagy 18 év a korhatár. Hozzátette: azokban az országokban, ahol alacsonyabb a korhatár, érdekes módon mégis magasabb az iskolai végzettsége a fiataloknak.

Az LMP-s képviselő által említett hatástanulmányról azt mondta: az ősszel került elő, és csak „latolgatott különböző dolgokat”, ugyanakkor azóta – 2011. december 20-án – az Országgyűlés elfogadta a nemzeti köznevelésről szóló törvényt, ami megmutatta, hogy mi a valós szándéka a kormánynak a köznevelés átalakításával.

Nőnap alkalmából

Harangozó Tamás szocialista képviselő a közelgő nőnap alkalmából arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt két év kormányzati gazdaságpolitikája a nőket különösen sújtotta. Nem rendezték a bérviszonyokat, nőtt a nők munkanélkülisége, az új munka törvénykönyvében csökkentették a gyermekvállalás után visszatérő nők munkajogi védelmét, a családtámogatási rendszerben a családi pótlékot befagyasztották, a családi adókedvezményt viszont csak a tehetősebbek vehetik igénybe – sorolta a politikus.

Soltész Miklós államtitkár válaszában ugyanakkor azt emelte ki, hogy a Fidesz-kormány visszaállította a gyes hároméves időszakát, amit éppen a szocialisták csökkentettek két évre. Emellett a kormány bevezette a nők 40 éves szolgálati viszony utáni nyugdíjazását, amit eddig közel 50 ezren kaptak meg, valamint járulékkedvezményt vezettek be arra az esetre, ha egy vállalkozás két, szülés után visszatérő anyát foglalkoztat.

Így kell hatékonyan érdeket érvényesíteni

Szávay István (Jobbik) arról beszélt, hogy a Szerbiában élő román kisebbség érdekeinek védelme ügyében, Románia nyomásgyakorlása eredményeképpen három nap alatt kormányközi megállapodást kötött a két fél, ami szerinte „nagy arculcsapás a magyar külügynek és diplomáciának”. „Románia leckét adott, hogyan kell hatékonyan érdeket érvényesíteni” – idézte Németh Zsolt külügyi államtitkárt, akinek egyetértett a véleményével.

Utalt arra, hogy a szerbiai románok számára például az anyanyelvű misézésre is lehetőséget adtak, míg ez a kérdés a mai napig is megoldatlan a Romániában élő csángók esetében.

Fónagy János államtitkár jelezte, a magyar kormánynak uniós eszközökkel tavaly sikerült elérnie, hogy a szerb törvényhozás módosítsa a kollektív bűnösség gyanúját felvető törvényt, ami az egész szerbiai magyarságot hátrányos helyzetbe hozta volna. Szerinte Magyarország hatékonyan képviselte érdekeit, nekünk nem volt szükségünk olyan „kétségbeesett nyomásgyakorlásra”, mint a románoknak.

Összefogás a magyar földért

A fideszes Turi-Kovács Béla a magyar föld védelmében megalakuló mozgalmat hirdetett meg, amelyet március 10-én Budapesten, egy Deák téren tartandó rendezvényen indítanak el. Szerinte a mozgalomra azért van szükség, mert a magyar termőföldet súlyos veszély fenyegeti, a külföldi és belföldi tőke ugrásra készen áll, hogy beruházzon a magyar mezőgazdaságba azért, hogy a termőföldet megszerezze.

„Most össze kell fognunk és a magyar föld érdekében el kell indítanunk egy olyan mozgalmat, amely átível a pártokon” – hangsúlyozta a volt kisgazda politikus, aki szerint a termőföld védelme érdekében idén világos és egyértelmű törvényeket kell hozni, olyanokat, amelyeket jövőre meg tudunk védeni az Európai Unió előtt.

Úgy vélte: ahogy most súlyos támadások érték a kormányt és ezen keresztül Magyarországot az Európai Unió részéről, ezek a támadások a föld esetében sokkal erőteljesebbek lesznek, mert ha a tőkéről van szó, akkor az unió teljes súllyal fog megjelenni Magyarországon.

Budai Gyula új földművelésügyi államtitkár válaszában azt hangsúlyozta, hogy évek óta harcot folytat a földspekuláció és a jogszabályellenes földértékesítés ellen, és garantálja, hogy ezután is azért dolgozik majd, hogy a magyar termőföld ne lehessen spekuláció és ügyeskedés tárgya.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.