A volt gazdasági miniszter kedden az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága az elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottságának ülésén úgy ítélte meg, hogy szükséges volt a péti Nitrogénművek 2009 eleji állami kisegítése.
Ezt indokolta a magyar mezőgazdaság biztonságos műtrágyaellátás iránti igény, a munkahelyek megőrzése, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által nyújtott korábbi kölcsön visszafizetésének garantálása, valamint annak elkerülése, hogy a cég külföldi tulajdonba kerüljön – azaz nemzetbiztonsági érdekek. A magyar államot az ügy kapcsán semmiféle kár nem érte – jelentette ki Bajnai Gordon.
A volt miniszterelnök és gazdasági miniszter emlékeztetett: az akkori kormány garanciákat kötött ki annak érdekében, hogy az államot ne érhesse kár az ügylet kapcsán. A péti cégnek biztosítania kellett, hogy az általa előállított műtrágya a magyar mezőgazdasági termelőkhöz kerüljön. Meg kellett őriznie 800 dolgozója munkahelyét. Emellett a vállalat részvényei nem kerülhettek külföldi kézbe. Erre azért volt szükség, mert az EMFESZ gázszolgáltató korábban érdeklődött a cégben való tulajdonszerzés lehetősége iránt – tette hozzá Bajnai. Hangsúlyozta, hogy az MFB hitelezői pozícióját, így az állami vagyont is védeni kívánták. Sőt, forgatókönyv készült arra az esetre is, ha a Péti Nitrogénműveket esetleg az államnak kellene működtetnie – fűzte hozzá a volt gazdasági miniszter.
Győrffy Balázs (Fidesz), az albizottság elnöke az előzményekről többek között elmondta: a Péti Nitrogénműveknek 56 millió eurós – mintegy 23 milliárd forintos – beruházási, és mintegy 10 milliárd forintos forgóeszköz-hitelhez kellett az állami segítség, kezességvállalás, amit meg is kapott.
Volt-e politikai motivációja a változtatásnak
Alapjában a kormánypárti képviselők – a jelenlévő Budai Gyula, elszámoltatási kormánybiztos, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) parlamenti államtitkára – sem vitatták a mentőakció szükségességét. Vitatták viszont a végrehajtás minőségét. Például azt, hogy szükség volt-e a magyar állampapírok akkori másodlagos piaci felára alatti kamatszintet meghatározni az ügyletben. Ezzel az MFB akkori igazgatósági elnöke Zdeborsky György sem értett egyet – mondta a kamattal kapcsolatban Győrffy Balázs.) Felvetették azt is, hogy volt-e politikai motivációja az ügyről intézkedő eredeti kormányhatározat megváltoztatásának, amely a kölcsön folyósítás folyamatát gyorsította fel. Budai Gyula véleménye szerint nem lehet véletlen, hogy a cég a hitelt már előtörlesztette, annak ellenére, hogy a gazdasági körülmények azóta lényegében nem változtak.
Bajnai Gordon úgy vélte: a politikai motiváció a közérdek szolgálata és az állami vagyon védelme volt. Jelezte, az akkori kormány tevékenysége nyomán a CDS-felár 630 pontról, 6,3 százalékról – 1,7 százalékra csökkent. A Péti Nitrogénművek pedig minden felmerülő költséget megfizetett – azaz az unió által alacsonynak ítélt és utóbb után megemelt kamatköltséget is –, és visszafizette a számára nyújtott hitelt is. Hozzátette: a cégnek nem piaci, hanem pénzügyi gondjai voltak, azaz nem finanszírozták a forgóeszközhitelét. Ezt a kérdést megoldva a Péti Nitrogénművek ma is működőképes cég.
Az albizottság zárt ülésen hallgatta meg ugyanerről a témáról Erős Jánost, az MFB volt vezérigazgatóját és Zdeborsky Györgyöt, az MFB korábbi igazgatósági elnökét. A meghallgatásról az albizottság elnöke – az ülés nem nyilvános voltára hivatkozva – érdemi információt nem adott. Annyit közölt, hogy az ülésen készült jegyzőkönyv tíz évig nem lesz nyilvános.
