Fáziskésésben az LMP

Erős fáziskésésről árulkodik az LMP népszavazási kezdeményezése, hiszen a kérdések egy része okafogyott, de van olyan is, amely tárgyi tévedést tartalmaz.

WA
2012. 03. 05. 15:49
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Lehet Más a Politika (LMP) szombaton jelentette be, hogy négy kérdésben szeretne népszavazást kezdeményezni: a tankötelezettség korhatára továbbra is 18 év maradjon; az álláskeresési járadék folyósításának időtartamát a jelenlegi kilencven napról emeljék vissza a korábbi 260 napra; ne lehessen 100 napnál hosszabb próbaidőt kikötni, és végül azt, hogy a szabadság kétharmadát a munkavállaló kérésének megfelelően kelljen kiadni. A párt hétfőn meg is kezdte a népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtést.

Czomba Sándor a próbaidő kapcsán hangsúlyozta: a jelenleg hatályos munka törvénykönyve (Mt.) szerint a próbaidő hossza 30 nap, míg munkaszerződésben három, kollektív szerződés alapján pedig hat hónapos próbaidőt lehet kikötni. Hozzáfűzte, hogy az új – július 1-jétől hatályba lépő – munka törvénykönyve értelmében a felek a munkaszerződésben a munkaviszony kezdetétől számított legfeljebb három hónapig terjedő próbaidőt köthetnek ki. Ezt a kollektív szerződés hat hónapig terjesztheti ki.

A népszavazási kérdésben megfogalmazott „munkaviszony” egyértelműen a versenyszférát jelenti – mondta az államtitkár, kifejtve, hogy a versenyszférában – ahol csaknem 2,6 millió munkavállaló dolgozik – a próbaidő csak ott haladja meg a három hónapot, ahol a munkáltató és a szakszervezetek kollektív szerződésben így rendelkeznek. Utóbbira is csak akkor van példa, ha a munkáltató tevékenységének jellege vagy a munkakör sajátosságai alapján a három hónap a felek számára nem elegendő egymás kölcsönös „kipróbálására” – hívta fel a figyelmet Czomba Sándor. Kiemelte: aki erre a kérdésre igent mond, az a kollektív szerződésekre nemet. „Nem értjük, miért szeretné az LMP a munkavállalók kollektív szerződéses jogosítványait gyengíteni” – mondta, hozzátéve, hogy az Európai Unió (EU) szervezeteiben történő munkavállalás esetén az uniós intézmények jellemzően hat hónapos próbaidőt kötnek ki.

Ennek könnyű lenne népszerűséget szerezni

Arra a tervezett népszavazási kérdésre, hogy „Egyetért-e Ön azzal, hogy az alapszabadság kétharmadát a munkáltató a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban legyen köteles kiadni?”, Czomba Sándor azt mondta: ennek biztosan könnyű lenne népszerűséget szerezni, ugyanakkor a hatályos és az új Mt. szerinti szabályozás is teljes összhangban van a közösségi joggal és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) előírásaival.

A foglalkoztatáspolitikai államtitkár kifejtette: a hatályos törvény szerint a munkavállaló az alapszabadság egynegyedével rendelkezhet (ez 20 nap alapszabadság esetén 5 nap, 30 nap alapszabadság esetén 8 nap). Az új Mt. szerint valamennyi munkavállaló egységesen 7 munkanap szabadságról rendelkezhet. Ez 20 nap alapszabadság esetén már egyharmadnak felel meg. A szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy tartama legalább összefüggő tizennégy napot elérjen.

Czomba Sándor hozzáfűzte: valamennyi EU-tagország munkajogi szabályozásával összhangban a szabadság kiadásának joga és kötelessége a munkáltatóé. A szabadság kiadása során ugyanakkor érvényesülnie kell a felek együttműködési kötelezettségének, ennek megfelelően a szabadságot a munkavállaló előzetes meghallgatása alapján kell kiadni.

Nem csak a megtakarítás volt a cél

Az álláskeresési járadék maximális folyósítási idejének 260 napra történő felemelése kapcsán elmondta: a jogszerző idő maximuma sohasem volt ennyi. Közismert tény, hogy a 2010-es kormányváltáskor a kormány „csontvázakkal teli szekrényt” örökölt. A 7 százalék feletti bruttó hazai termék (GDP)-arányos államháztartási hiány, a messze 80 százalék feletti államadósság komoly átalakításokat követelt. Így született meg a Széll Kálmán-terv, amely a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnál is megtakarítást és hatékonyabb működtetést írt elő. Az államtitkár hangsúlyozta, nem pusztán megtakarítás volt a cél, hanem a hatékonyabb működés elérése.

Ennek egyik elemeként az álláskeresési járadék eddigi maximálisan 270 napos folyósítási ideje 90 napra csökkent, míg az álláskeresési segély, amely eddig további 90 napig biztosított ellátást, megszűnt, a bérpótló juttatás intézménye pedig átalakult – emlékeztetett.

Az aktív támogatásokat részesítik előnyben

A passzív eszközök helyett – ilyen az álláskeresési járadék is – az aktív támogatásokat kívánjuk előnyben részesíteni, hogy az érintettek minél hamarabb munkába állhassanak, és minél rövidebb ideig kelljen fizetés helyett a járadékból megélni – emelte ki Czomba Sándor.

Kiemelte, hogy ezek az intézkedések – bár rövid távon a regisztrált munkanélküliek számának bővülésével járhatnak – pozitívan hatnak a munkaerő-piaci aktivitásra és a gazdaság fehérítésére. A tankötelezettség kapcsán elmondta: a korhatár csökkentésével nem céljuk bárkit is „kiszorítani az iskolapadból”, aki tanulni szeretne, az természetesen ezután is tanulhat. A csökkentés életszerűségéről tanúskodik ugyanakkor, hogy egyébként 45 európai országból 36 esetében16 éves korban, vagy az alatt van meghatározva a tankötelezettség felső korhatára.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.