Mint mondta: az egymillió munkahely megteremtéséhez szükség van a német tőke szerepvállalására, márpedig az onnan érkező befektetések fele bajorországi. A tanácskozásnak helyszínt adó kisalföldi megyeszékhely a magyar-német gazdasági kapcsolatok jelképe, de „számítunk a bajor cégek magyarországi befektetéseire Győrön kívül is” – jegyezte meg, utalva arra, hogy az utóbbi két évben a kormányzat teljes támogatását élvezik az országba jönni kívánó ipari termelő beruházások.
Az államtitkár szólt arról is: a vegyesbizottság előző Orbán-kabinet idején való működésének gyümölcse az Andrássy Egyetem, amelynek hallgatói létszámát duplájára, 300-ra kívánja emelni a kormány, egyszerre nyitva a Duna-völgy államai felé és erősítve az intézmény tudományos-kutató jellegét.
Gabriele Stauner, a Bajor Tartományi Kancellária hivatalvezetője azt emelte ki: a tartomány cégeinek 90 százaléka kis- és középvállalkozás, amelyeknek intenzívebb magyarországi együttműködéseit támogatni kívánják. Kiemelte: a bajor fél fejleszteni kívánja az amúgy is intenzív gazdasági, kulturális és tudományos kapcsolatokat, az oktatás és képzés területe pedig téma volt Orbán Viktor kormányfő csütörtöki müncheni látogatása során is.
Gabriele Stauner utalt rá: Bajorország nem dúskál ásványkincsekben, nem lebecsülendő értékük viszont az ott felhalmozott emberi erőforrás, amelynek világszerte versenyelőnyt jelent képzettsége.
Ahogy azt korábban közöltük, Orbán Viktor csütörtökön Münchenben egyebek mellett arról is szólt, hogy ha a németek nem állnának a magyarok mögött a háttérben, „akkor nem biztos, hogy talpon lennénk”. A miniszterelnök tárgyalt Horst Seehofer bajor tartományi miniszterelnökkel is. Az ezt követő közös sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy a német gazdaságnak jó kilátásai vannak, és mivel Magyarország – „a gazdasági térképet” nézve – a délnémet ipari zónához tartozik, a magyaroknak ez jó hír.
