A Debreceni Egyetem (DE), a Miskolci Egyetem, valamint a szlovákiai Eperjes, a lengyelországi Krakkó és a csehországi Ústi nad Labem egyetemének szakemberei a most induló egyéves kutatómunkával és konferenciasorozattal igyekeznek problémafeltárást végezni, illetve tanulmánykötetet összeállítani a cigányság helyzetét érintő kérdésekről.
Radics Zsolt, a DE Társadalomföldrajzi Tanszékének adjunktusa, a Visegrádi Alap által támogatott projekt koordinátora a konferenciát követően elmondta: a négy ország területének csaknem felét ölelik fel azok a régiók, ahol a cigányság lakosságaránya eléri a 15-20 százalékot, összesen több mint kétmillió főt.
Egyaránt megfigyelhető a négy országban az is, hogy ahol a cigány kisebbség a lakosság egyharmadánál nagyobb arányban van jelen, ott ugrásszerűen növekszik tovább az arányuk. Ezt legtöbb helyen erős szegregálódás, sőt gettósodás követi – foglalta össze a nap folyamán a demográfiai viszonyok kapcsán elhangzottakat.
Növekvő teher
A népesség összetételének megváltozása egyre nagyobb terhet ró az államokra és a helyi önkormányzatokra is: a növekvő gyerekszám miatt oktatásra és egészségügyre is többet kell költeni. Ezzel szemben adók és járulékok formájában nem folyik be több a népesség növekedésével arányosan, hiszen megfigyelhető, hogy a többségében cigányok lakta régiókban az átlagosnak négy-ötszöröse a munkanélküliség – részletezte a tapasztalatokat Radics Zsolt.
Miskolcon folytatják
A Roma lakosság a visegrádi országok perifériáin című projekt a debreceni, a problémafeltárással foglalkozó konferencia után decemberben Miskolcon folytatódik, ahol a problémák lehetséges megoldásán, a kisebbség helyzetének javításán lesz a hangsúly.
Radics Zsolt ezzel kapcsolatban elmondta: az első lépés nem lehet más, mint a szinten tartás. Ez azt jelenti, hogy a mélyszegénységben élőknek elsőként olyan munkát kell adni, amelyet jellemzően alacsony képzettségükkel is el tudnak végezni és munkából tudnak megélni. Ezzel párhuzamosan nagy hangsúlyt kell kapnia az oktatásnak, mert csak a jól képzett munkaerőnek van esélye arra, hogy később tisztességes megélhetést biztosító munkát találjon – hangoztatta.
A húszezer eurós költségvetésű programban az öt egyetem mintegy 25 kutatója vesz részt.
Nyugat így látja
Eközben a nyugat-európai sajtót a gyöngyöspatai helyzet foglalkoztatja leginkább. A Der Spiegel internetes kiadásában tudósít három szemtanúra hivatkozva a magyarországi „borzalmas” állapotokról. A cikk szerint „kisebbségek elleni terror” és „faji elkülönítés” tapasztalható az iskolákban. Bővebben >>>
origo.hu
Videón a látványos drogfogás
