A legtöbb kórházat Komárom-Esztergom megyében veszi át az állam az önkormányzatoktól május 1-jével. A komáromi, a kisbéri, a tatai, az oroszlányi és a dorogi kórház átvételével az intézményvezetőktől kapott adatok szerint a megyében 1185 aktív ágyból 1016 marad meg, a krónikuságyak száma 731-ről 846-ra bővül, és több helyen jönnek létre új osztályok, illetve nappali ellátást biztosító részlegek. Az esztergomi Vaszary Kolos Kórházat és a tatabányai Szent Borbála Kórházat már korábban átvette az állam.
Szócska Miklós szerint az egységes állami kórházhálózat kialakítása nyomán egységes kapacitásszabályozást lehet érvényesíteni, ami megtakarítást jelent, és így több jut mindenkinek.
Mint megírtuk, az Országgyűlés hétfőn döntött arról, hogy május 1-jével hetven egészségügyi intézmény kerül át az önkormányzatoktól az államhoz, közülük 54 kórháznak az állam lesz a tulajdonosa és a fenntartója is. Boros Imre közgazdász szerint a lépés tízmilliárdos megtakarítást hozhat.
Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló javaslat nagy részben a dolgozók anyagi, illetve munkakörülményeit szabályozza. Részletesen szabályozzák az egészségügyi dolgozók számára elrendelhető ügyeletek, túlmunkák, valamint készenlétek időtartamát és annak díjazását, továbbá rendelkezik a dolgozók „egészségügyi válsághelyzetben” történő kirendelésének szabályairól. Meghatározzák „a közalkalmazotti, valamint munkaviszonyban foglalkoztatott egészségügyi dolgozók, valamint a kormány által külön rendeletben meghatározott az egészségügyben – különösen nagy felelősséggel, illetve leterheltséggel járó munkakörben dolgozók számára a sajátos egészségügyi ágazati előmeneteli szabályokat.
A javaslat mellékletei tartalmazzák az orvosok, illetve egészségügyi szakdolgozók bértábláit, illetve a januárig visszamenőleges és beépülő béremelésük mértékét. Ennek értelmében egy kezdő, a legalsó „A” kategóriába sorolt szakdolgozó bruttó havi bére minimum 93 ezer forint lehet. A melléklet táblázatában az eltöltött évek szerint tíz kategóriában állapították meg a béreket. A legmagasabb egészségügyi szakdolgozói fizetés bruttó 303 ezer forint lesz havonta.
Az orvosi bértábla a kezdő orvosi fizetés minimumát havonta bruttó 195 323 forintban állapította meg, de egy másik besorolási osztályba tartozó szintén kezdő orvos akár több mint bruttó 220 ezer forintot is kereshet havonta. Egy másik táblázat az orvosi munkakörben dolgozók bérkiegészítését tartalmazza. Eszerint azok, akiknek havi bruttó bére eddig 350 ezer forint alatt volt, azoknak bruttó 65 820 forinttal nő a fizetése, 350 ezer forint felett minden tízezer forintos sávban ötezer forinttal kevesebb béremelés jut. A 450 ezer forinttal magasabb bruttó jövedelemmel rendelkezők béremelése pedig tízezer forint lesz.
A javaslat értelmében a központi gyakornokokat, illetve rezidenseket foglalkoztató egészségügyi szolgáltatónál helyi érdek-képviseleti szerv hozható létre, amely előzetes véleményt nyilvánít a központi gyakornokokat, illetve rezidenseket érintő döntéseket megelőzően. Ezen helyi érdek-képviseleti szervek tevékenységét a központi gyakornokok, illetve rezidensek országos érdek-képviseleti szerve koordinálná a jövőben. Ezenfelül kimondja azt is, hogy a gyógyászati ellátások körét, az árukhoz nyújtott támogatás alapját és mértékét, valamint a támogatott gyógyászati segédeszközök körét az egészségbiztosításért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg. Előírja továbbá, hogy a holttest hűtésének naponkénti legmagasabb árát is rendeletben állapítsa meg a kormány.
Több szociális eljárás egyszerűsítésén is könnyítenének
A javaslat szerint a gyógyszerhamisítás irányelvet legkésőbb 2013. január elsejéig kell átültetni. Ennek előírásai: az ellenőrzés megerősítése az unió külső határain, jó minőségű, nem hamisított gyógyszerhatóanyagok gyártását biztosító követelményrendszer előírása, a lakossági távértékesítés (jellemzően az internetes gyógyszerforgalmazás) biztonságosságának növelése, továbbá szigorított szabályozás a gyógyszerellátási lánc résztvevőinek vonatkozásában. A javaslat indoklása szerint több szociális eljárás egyszerűsítésén is könnyítenének a jövőben, úgymint: a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz, a gyermekápolási táppénz, valamint a balesetitáppénz-igények benyújtása és elbírálása, valamint az üzemi balesethez kapcsolódó jogosultság érvényesítése.
Felhatalmazást kapna továbbá a kormány, hogy rendeletben kijelölje a betegjogi, ellátottjogi és gyermekjogi képviselőt foglalkoztató, az egészségügyi dokumentációt kezelő és a betegjogok érvényesülését elősegítő szervet. Szintén rendeletben határoznák meg az alapellátási vállalkozás körében betegellátást szolgáló eszközök beszerzéséhez nyújtható támogatás feltételeit és részletes szabályait, valamint a támogatásra jogosult alapellátási vállalkozások körét. A javaslat értelmében az egészségügyi rendszer teljesítményét is értékelik a jövőben. A törvény nagy része a július elsejei Semmelweis-napon, vagyis az egészségügyi dolgozók munkaszüneti napján lépne hatályba.
