Ezzel az összeomlást kerülik el

Tarlós István főpolgármester szerint Budapest komoly terhet vállal magára a kormánnyal kötendő, a BKV finanszírozására vonatkozó megállapodással.

A főpolgármester szerdai, a Fővárosi Közgyűlés ülése közben tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, a kormány vállalásai között két javaslat volt, az egyik a budapesti közműcégeket terhelő speciális adó bevezetésének megvizsgálása, a másik pedig a főváros önálló adókivetési joga. Végül a közműcégek adóját fogadták el, és Tarlós István hangsúlyozta, ha bevezetik, az csak a közműcégeket érinti majd.

Elmondta, nagyon nehéz a helyzet, amit meg kell oldani, a BKV-nak három év múlva vissza kell fizetnie jelenleg fennálló 63 milliárd forint hitelét; a 3-as metróvonal infrastruktúrája elöregedett; a járműállomány tönkrement.

Kérdésre válaszolva Tarlós István kifejtette, a tavaly zárolt 32 milliárd forintos támogatást feloldják, mivel a megkötött megállapodással erre lehetőség nyílik. Jelezte, hogy a kormány több év alatt vonulna csak ki a BKV finanszírozásából. Ezzel egy időben a főváros lépcsőzetesen bevezeti a dugódíjat, hogy forrást vonjon be.

Az ebből származó bevétel azonban egyelőre nem ismert, de az állam ennek függvényében vonul ki a finanszírozásból. Tarlós István azt mondta, 2013. június 30-val be szeretnék vezetni a behajtási díj rendszerét.

A megállapodás egyik pontja szerint a főváros vállalja, hogy olyan üzlet- és tarifapolitikát folytat, amely figyelembe veszi az inflációt és növeli a bevételeket.

Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezérigazgatója a sajtótájékoztatón ezzel kapcsolatban azt mondta, folytatni szeretnék az ellenőrzések szigorítását, mivel az elmúlt évben emiatt egymilliárd forintos többletbevétele volt a BKV-nak. Hozzátette: nem tudja megígérni, hogy soha többé nem lesz jegyáremelés, mert infláció van.

Tarlós István áttekintette a Fővárosi Vízművek kisebbségi részvénycsomagjának visszavásárlásáról, illetve a 2007-ben kötött szindikátusi és menedzsmentszerződés megszüntetéséről szóló előzetes megállapodás főbb pontjait is, ismertetve, hogy az összesen 15,1 milliárd forintos vételárra a fedezet részben a társaságnál, részben más közszolgáltató cégeknél rendelkezésre áll.

A kormány és a főváros közötti, a BKV finanszírozásáról kötendő megállapodás szövege szerint a kormány egyebek mellett vállalja, hogy továbbra is biztosítja az utazási kedvezmények ellentételezését a mindenkori szabályok szerint, illetve csak az új finanszírozási források megteremtésének ütemében csökkenti, illetve szünteti meg az állami támogatást.

A kabinet vállalta azt is, mindent megtesz annak érdekében, hogy uniós forrásokból fejlessze a BKV az infrastruktúráját, vezessen be elektronikus jegyrendszert, és egyetért azzal, hogy a kerületeknek és az agglomerációnak is részt kell vállalnia a BKV finanszírozásában.

Budapest egyebek mellett azt vállalja, hogy megvizsgálja a külső szolgáltatók bevonásának lehetőségét, illetve a közösségi közlekedés költségnövelő tényezőit, és az inflációt figyelembe vevő, a bevételeket növelő üzlet- és tarifapolitikát alkalmaz. A főváros vállalja továbbá, hogy uniós támogatás esetén áttér az elektronikus jegyrendszerre, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a közlekedés szervezése és ellátása során kiemelt szempont legyen a gazdálkodói hatékonyság növelése, illetve a közösségi közlekedés költségeinek csökkentése.
A kormány és a főváros közötti megállapodás aláírására a közgyűlés a szerdai ülésén hatalmazta fel Tarlós István főpolgármestert. Ez a megállapodás az egyik feltétele annak, hogy megköthető legyen a BKV új, uniós irányelveknek is megfelelő közszolgáltatási szerződése.

A szerződés megkötésének másik feltétele az volt, hogy a főváros megállapodást írjon alá a Budapesti Közlekedési Központtal a feladatellátási szerződést. Ennek alapján tudja a BKK még a héten megkötni az új közszolgáltatási szerződést.

A BKV jelenleg hatályos szerződése április 30-án jár le, az új szerződést a BKK és a BKV nyolc évre írja alá.

Két éven belül még megépíthető a 4-es metró, ezért a főváros új vezetőkkel új alapokra helyezte a beruházást – írta a Magyar Nemzet április 16-án. A városháza ismét az ügyészséghez fordult a Demszky-korszak botrányos szerződései, a több mint százmilliárdos többletkövetelések miatt.

A Heti Válasz április elején arról írt, három bűnesettel vádolja az ügyészség Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettest a BKV-ügyben. A hetilap csütörtöki számában azt írja: „MSZP-pénztárosok és SZDSZ-nagyságok helyett a balhét vállalatvezetők és kisvállalkozók viszik majd el”.