A volt kormányfő, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke az Alkotmánybíróság (Ab) épülete előtt kedden tartott demonstráción arra biztatta a testület tagjait, erkölcsi és történelmi felelősségük tudatában merjék kimondani, hogy „Orbán Viktor beváltotta kötcsei ígéretét, a centrális politikai erőtér felépítését, amit magyarul diktatúrának neveznek”, és ne vegyenek részt annak fenntartásában.
„Ezekben a napokban a nemzet egy része magukra néz, és azt kéri, ne azt magyarázzák, hogy miért nem lehet megszólalni, hanem találják meg azt a módot, ahogyan meg lehet. Ebben az értelemben folytassák Sólyom László hagyományát, azt válasszák, és ne Orbán gyilkos ölelését” – üzente az alkotmánybíróknak, megjegyezve, államfőként sok vitája volt vele, de az Ab élén Sólyom László demokrata hazafiként viselkedett. „Az ország, a demokrácia, a köztársaság ma nem elég erős, hogy megvédje magát. Szüksége van az önök segítségére” – tette hozzá, jelezve, akciójukat nem fenyegetésnek vagy nyomásgyakorlásnak, hanem „tiszteletteljes kérésnek”, figyelemfelhívásnak tekintik.
A keddi tüntetés az első állomása volt annak az úgynevezett alkotmányos blokádnak, amelyet Gyurcsány Ferenc március 15-én hirdetett meg arra az esetre, ha az Ab harminc napon belül nem dönt annak a beadványnak a megtárgyalásáról, amely szerint az Orbán-kormány az alaptörvényt megsértve a hatalom kizárólagos megragadására törekszik. (Bővebben>>>) A DK a következő három hétben is az Ab elé vonul azokon a napokon, amikor a testület ülésezik, arra kérve az alkotmánybírákat, tárgyaljanak a Szabadság és Reform Intézet említett beadványáról.
A mintegy kétszáz ember előtt, hol szakadó, hol szemerkélő esőben elmondott csaknem negyvenperces beszédét Gyurcsány Ferenc azzal vezette fel, hogy a szociális biztonság és a demokrácia, a szólásszabadság, a jogállamiság elválaszthatatlan. „Csak ott lehet elvenni mindent a szegénytől, a kiszolgáltatottól, ahol nincsenek, akik ez ellen felemelhetnék a szavukat” – figyelmeztetett.
Azt is mondta, az a célja, hogy felébressze az emberekben a felelősséget, hogy a miniszterelnök ne érvelhessen úgy: lényegében tiltakozás nélkül nyomta le az emberek torkán „mindazt a disznóságot, amit megcsinált velünk, ne nézhessen bennünket gyáva nyulaknak vagy birkáknak”.
Beszélt arról is, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni az elmúlt ciklusok kormányzati tévedései, hibái és a jobboldal „demokráciaromboló” tevékenysége közé. Szerinte azok, akik az ellenzéki oldalon nyolcéveznek, a Fidesz malmára hajtják a vizet. Az LMP-ről azt mondta: bár a párt nagyrészt az előző kormányok kritikájaként jött létre, a legfontosabb kérdésben, a szabadság és a demokrácia ügyében ugyanazon az oldalon állnak, és egymásra vannak utalva, ám ezt az LMP-nek is egyértelművé kell tennie, különben a kormányoldalt segíti.
Gyurcsány Ferenc a szocialistáknak azt üzente: akik „meghazudják mindazt, ami 2006 után volt, akik 2006 őszét a Fidesz szemüvegén keresztül látva most mentegetőznek, és nem tudják eldönteni, hogy a köztársaságot védő rendőrök vagy a gyújtogatók oldalán állnak, azok nem a szabad Magyarországot védik, hanem a Fidesz puha diktatúrájának szekértolóivá válhatnak. (…) El kell dönteniük a szocialistáknak: vagy itt, vagy ott, ebben az ügyben nincs középút.”
A volt miniszterelnök szólt a DK frakcióalakítási ügyéről is, kiemelve, hogy pártja akkor is határozott ellenfele lesz „Orbán puha diktatúrájának”, ha nem hozhat létre képviselőcsoportot. A kormányfőnek pedig azt kívánta, az legyen a legnagyobb boldogsága, hogy néhány nappal a féléves moratórium lejárta előtt egy házszabály-módosítással sikerült elérnie, hogy a Demokratikus Koalíciónak ne legyen frakciója.
