Így biztosíthatja a jogegységet a Kúria + Képek

A Kúria elsősorban magas színvonalú, meggyőző szakmai munkájával és nyitottságával biztosíthatja a jogegységet.

A nemrég megalakult öt elemzőcsoport munkájában kúriai bírák mellett alsóbb fokú bíróságok bírái, más jogászi szakmák, illetve az egyetemi-tudományos szféra képviselői is részt vesznek. A közigazgatási bíráskodás területén a 2013. elején felálló közigazgatási-munkaügyi bíróságok eljárási rendje, a büntetőjogi szakágban a felsőbb bíróságok hatályon kívül helyezési gyakorlata, a polgári jog területén a banki hitelezéssel kapcsolatos általános szerződési feltételek, a munkajogban a rokkantnyugdíjazás feltételei és a szakértői bizonyítás áll a vizsgálatok központjában, az ötödik csoport a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos közigazgatási és polgári jog határán álló perek sajátosságait tekinti át – fejtette ki Darák Péter.

Hatás

A témákat a Kúria kollégiumvezetői választották elsősorban az alapján, hogy hol vannak vagy hol várhatók a mindennapi ítélkezési munkában a társadalom nagyobb csoportjaira vagy jelentős gazdasági érdekekre közvetlen hatást gyakorló jogviták, amelyeknél még kellően körül nem járt elméleti előkérdések várnak tisztázásra. A csoportok fél-egy évet kaptak feladatuk elvégzésére. Az alsóbb fokú bíróságokra az elemzések eredménye nem kötelező, nyilván csak akkor fogják beépíteni az ítéleteikbe, ha magas szakmai színvonalú, meggyőző és használható segítséget, támadhatatlan jogi érvkészleteket kapnak a konkrét ügyek eldöntéséhez – fejtette ki az elnök.

Bepillantás

Darák Péter elmondta: a Kúria szakmai munkájának nyitottabbá tételét szolgálja az is, hogy már fogadják az alsóbb fokú bíróságok bíráit, akik részt vehetnek a kúriai ítélkezésben. Az elnök termékeny, kétoldalú kapcsolat kialakulására számít, hiszen így nemcsak a fiatal kollégák leshetik el a legnagyobb tapasztalatú bírák munkamódszereit, de a Markó utcai legfelsőbb bírói fórum is bepillantást nyerhet a törvényszékek, helyi bíróságok mindennapi problémáiba, a legújabb jellegzetes jogvitákba, amelyek a rendes jogorvoslati rendben csak évek alatt juthatnak el a Kúriára.

Arra a kérdésre, hogy Európa-szerte a felsőbb bírósági gyakorlat mennyire köti meg az alsóbb fokú bírák kezét, Darák Péter azt mondta: a nyugat-európai kontinentális igazságszolgáltatásban nincs kötelező felsőbb bírósági döntés, Európa másik felén egyes országokban létezik, de fontos hangsúlyozni, hogy Magyarországon sincs a kötelező erő megsértésének szankciója.

Alkotmányos helyzet

A Kúriára a napokban neveztek ki két új bírót, akik alkotmánybírósági főtanácsadók voltak, és a normakontroll tanács munkájában vesznek részt, valamint koordinációs feladatuk lesz az alkotmányossági kérdéseket illetően is, hiszen januártól a valódi alkotmányjogi panaszok eredményeként alapjogsértést állapíthat meg bírói eljárásokkal, ítéletekkel kapcsolatban az Alkotmánybíróság (AB), és ilyen esetben polgári ügyeknél maga a Kúria dönt arról,
miként állítható helyre az alkotmányos helyzet.

Darák Péter szerint évente mintegy 100-200 ilyen ügyet tárgyalhat majd érdemben az AB. Az megjósolhatatlan, hogy ebből hány lesz olyan, ahol a rendes bíróság döntését alkotmányossági kifogás miatt megsemmisítik, de nemcsak ezek a határozatok lesznek tanulságosak, hanem azok is, amelyek érdemi indoklásukkal visszaigazolják a bíróságok helyes, alkotmányos gyakorlatát.

Gyakorlat

A helyzet emlékeztet az államigazgatási határozatok megtámadására lehetőséget nyújtó közigazgatási bírósági felülvizsgálat 1991-es bevezetésére. Eleinte a megtámadott hatósági döntések négyötödét változtatták meg a bíróságok, ám ez az arány ma már csupán 10-20 százalék, köszönhetően annak, hogy az állami szervek beépítették gyakorlatukba a közigazgatási perekben kimunkált jogelveket – mondta a Kúria elnöke, aki maga is évtizedekig közigazgatási bíró volt.

Súly

A hivatalát január elsején elfoglaló Darák Péter elnöki tisztségének első negyedévéről elmondta: megkezdődött a sarkalatos törvényekkel bevezetett intézmények tartalommal megtöltése. Az új elnök támogatást érzékelt a jogász szakmák, partnerintézmények, így például az AB, az ügyészség, az ügyvédi kamara és az ombudsman részéről csakúgy, mint a többi hatalmi ágtól. Ennek egyik megnyilvánulása Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése, hogy szeretnék a Kúria régi, Kossuth téri épületét visszaadni a legfelsőbb bírói fórumnak, ezzel is megerősítve közjogi súlyát. Ez nyilván többéves projekt lesz, de már a közeljövőben szimbolikusan megjelenhet régi épületében a Kúria, például amikor ott tartja egy-egy jelentősebb ügy tárgyalását, a kúriai bírák teljes ülését vagy egyes szakmai rendezvényeket. A tárgyalások már megkezdődtek az épületben jelenleg helyet kapó intézményekkel, mint a Néprajzi Múzeum és a Politikatörténeti Intézet.

OBT

A nemrég megalakult új bírói testület, a 15 tagú Országos Bírói Tanács (OBT) kapcsán Darák Péter – aki Kúria-elnökként a 14 választott tag mellett a törvény erejénél fogva a 15. tag – elmondta: elsődleges, hogy az OBT a 2800 fős bírói kar problémáit közvetítse a központi igazgatás felé és kontrollálja az ott formálódó megoldási javaslatokat. A tanácsnak éppen ellenőrző funkciója megtartása érdekében őriznie kell különállását. Darák Péter ezért is mondott le arról, hogy a későbbiekben betöltse az OBT-rotációval félévente változó soros elnöki posztját, mert – mint mondta – a testületnek más hatalmi centrumoktól, így a Kúria befolyásától is függetlenül kell kialakítania saját arculatát. Egy olyan testületi szellemet, amely a korábbi bírói önigazgatástól eltérően nem ad teret a helyi, területi érdekek harcának, és munkájában kizárólag az egységes magyar igazságszolgáltatás szempontjait érvényesíti – fogalmazott.