Így biztosíthatja a jogegységet a Kúria + Képek

A Kúria elsősorban magas színvonalú, meggyőző szakmai munkájával és nyitottságával biztosíthatja a jogegységet.

A Kúriára a napokban neveztek ki két új bírót, akik alkotmánybírósági főtanácsadók voltak, és a normakontroll tanács munkájában vesznek részt, valamint koordinációs feladatuk lesz az alkotmányossági kérdéseket illetően is, hiszen januártól a valódi alkotmányjogi panaszok eredményeként alapjogsértést állapíthat meg bírói eljárásokkal, ítéletekkel kapcsolatban az Alkotmánybíróság (AB), és ilyen esetben polgári ügyeknél maga a Kúria dönt arról,
miként állítható helyre az alkotmányos helyzet.

Darák Péter szerint évente mintegy 100-200 ilyen ügyet tárgyalhat majd érdemben az AB. Az megjósolhatatlan, hogy ebből hány lesz olyan, ahol a rendes bíróság döntését alkotmányossági kifogás miatt megsemmisítik, de nemcsak ezek a határozatok lesznek tanulságosak, hanem azok is, amelyek érdemi indoklásukkal visszaigazolják a bíróságok helyes, alkotmányos gyakorlatát.

Gyakorlat

A helyzet emlékeztet az államigazgatási határozatok megtámadására lehetőséget nyújtó közigazgatási bírósági felülvizsgálat 1991-es bevezetésére. Eleinte a megtámadott hatósági döntések négyötödét változtatták meg a bíróságok, ám ez az arány ma már csupán 10-20 százalék, köszönhetően annak, hogy az állami szervek beépítették gyakorlatukba a közigazgatási perekben kimunkált jogelveket – mondta a Kúria elnöke, aki maga is évtizedekig közigazgatási bíró volt.

Súly

A hivatalát január elsején elfoglaló Darák Péter elnöki tisztségének első negyedévéről elmondta: megkezdődött a sarkalatos törvényekkel bevezetett intézmények tartalommal megtöltése. Az új elnök támogatást érzékelt a jogász szakmák, partnerintézmények, így például az AB, az ügyészség, az ügyvédi kamara és az ombudsman részéről csakúgy, mint a többi hatalmi ágtól. Ennek egyik megnyilvánulása Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése, hogy szeretnék a Kúria régi, Kossuth téri épületét visszaadni a legfelsőbb bírói fórumnak, ezzel is megerősítve közjogi súlyát. Ez nyilván többéves projekt lesz, de már a közeljövőben szimbolikusan megjelenhet régi épületében a Kúria, például amikor ott tartja egy-egy jelentősebb ügy tárgyalását, a kúriai bírák teljes ülését vagy egyes szakmai rendezvényeket. A tárgyalások már megkezdődtek az épületben jelenleg helyet kapó intézményekkel, mint a Néprajzi Múzeum és a Politikatörténeti Intézet.

OBT

A nemrég megalakult új bírói testület, a 15 tagú Országos Bírói Tanács (OBT) kapcsán Darák Péter – aki Kúria-elnökként a 14 választott tag mellett a törvény erejénél fogva a 15. tag – elmondta: elsődleges, hogy az OBT a 2800 fős bírói kar problémáit közvetítse a központi igazgatás felé és kontrollálja az ott formálódó megoldási javaslatokat. A tanácsnak éppen ellenőrző funkciója megtartása érdekében őriznie kell különállását. Darák Péter ezért is mondott le arról, hogy a későbbiekben betöltse az OBT-rotációval félévente változó soros elnöki posztját, mert – mint mondta – a testületnek más hatalmi centrumoktól, így a Kúria befolyásától is függetlenül kell kialakítania saját arculatát. Egy olyan testületi szellemet, amely a korábbi bírói önigazgatástól eltérően nem ad teret a helyi, területi érdekek harcának, és munkájában kizárólag az egységes magyar igazságszolgáltatás szempontjait érvényesíti – fogalmazott.