„A magyar nép küzdelme óriási visszhangot keltett” + Képek

Nancy Pelosi a magyar–amerikai diplomáciai kapcsolatok felvételének 90. évfordulója alkalmából rendezett beszélgetésen méltatta az ’56-os szabadságharcot.

A szabadságáért harcoló magyar nép küzdelme 1956-ban a világban óriási visszhangot keltett – mondta az amerikai kongresszus képviselőházának demokrata párti frakcióvezetője hétfőn a budapesti Terror Háza Múzeumban, hozzátéve, hogy annak idején édesanyjával imádkozott a szovjet elnyomás ellen tiltakozó Mindszenty József bíborosért. Az egynapos budapesti látogatáson tartózkodó Nancy Pelosi a magyar–amerikai diplomáciai kapcsolatok felvételének 90. évfordulója alkalmából rendezett beszélgetésen mondta el gondolatait.

Az 1940-es születésű, kaliforniai származású Pelosi – aki 2007-től 2011-ig az amerikai törvényhozás alsóházának első női elnöke volt – az utóbbi napokban Afganisztánban tett látogatást, és barátja, a budapesti amerikai nagykövet meghívására érkezett hazatérése előtt a magyar fővárosba.

Nancy Pelosi – aki több amerikai kongresszusi képviselő kíséretében utazott Budapestre – a Terror Háza Múzeum, a Tom Lantos Intézet és a budapesti amerikai nagykövetség rendezvényén újságírók, diplomaták, szakértők előtt mondott beszédében kiemelte azt az időszakot, amikor Washington kiállt a magyar NATO-tagság mellett. A magyar-amerikai barátság közelmúltjáról szólva megemlítette Magyarország szerepét a líbiai békés átmenetben (az észak-afrikai országban Magyarország látta el az Egyesült Államok képviseletét is), továbbá a Balkánon és Afganisztánban.

„Magyarországot megtiszteljük azzal, hogy a nagy magyar szabadságharcos, egyesek azt mondják, a demokrácia atyja, Kossuth Lajos szobra áll a kongresszusban” – mondta. Méltatta a néhai Tom Lantos magyar származású kongresszusi képviselőt, a képviselőház külügyi bizottságának egykori elnökét, aki szerinte Kossuthoz hasonlóan életét a szabadság ügyének áldozta.

Pelosi bemutatta a rendezvényen az 1925. június 24-én Washingtonban aláírt első magyar-amerikai barátsági, kereskedelmi és konzuli szerződés kétnyelvű szövegének díszkötésű másolatát, amelyet aznap kapott Kövér Lászlótól, az Országgyűlés elnökétől. Nancy Pelosi a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok 90. évfordulója alkalmából pedig a kapcsolatfelvételről kiállított amerikai képviselőházi okmány díszkeretes példányát adta át a házelnöknek.

„Sokat lehet tanulni”

Schmidt Mária, a múzeum főigazgatója méltatásában úgy fogalmazott, a „legendás Nancy Pelosi „olyan politikus, aki mindig odaállt a szabadságukért küzdők mellé, mindig kiállt az emberi jogokért”, „ezt nem felejtjük el neki”. A főigazgató megjegyezte: sokat lehet tanulni Pelositól, azt is, hogy „a női érzékenység jobbá és elviselhetőbbé teszi a világot”.

Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok magyarországi nagykövete arról beszélt: Nancy Pelosi a jó kormányzás, az emberi jogok, a foglalkoztatás és a környezetvédelem bajnoka volt azóta, hogy 1987-ben a kaliforniai San Franciscóból beválasztották a szövetségi képviselőházba. Ő volt az első női, az első kaliforniai, egyben az első olasz származású elnöke a képviselőháznak az Egyesült Államok 112. kongresszusában; részt vett egyebek között a több millió állás megmentését, családi segélyeket és adócsökkentéseket célzó 2009-es gazdaságélénkítési terv elfogadtatásában, és vezető szerepet játszott a történelmi egészségbiztosítási reformtörvény ügyében.

Gratulált a magyar sikerekhez

Az amerikai törvényhozás alsóházának demokrata párti frakcióvezetője a budapesti Terror Háza Múzeumban azt is elmondta, találkozott aznap Orbán Viktor miniszterelnökkel és Kövér László házelnökkel, akiknek gratulált a magyar sikerekhez, és szó esett bizonyos aggodalmakról is.

„Mindenekelőtt gratuláltunk nekik a Magyarországon elért sikerekhez, ugyanakkor kifejeztük néhány aggodalmunkat, amelyekről hallottunk az óceán túlpartján, amelyek a sajtószabadsággal, az igazságszolgáltatás függetlenségével, továbbá a szabad és tisztességes választásokkal kapcsolatosak” – felelte egy újságírói kérdésre.

Biztatónak nevezte a válaszokat, amelyeket kapott. Azt mondta, a Velencei Bizottság javaslatainak egy részéről a kormány és a testület egyeztetéseket folytat, a kormány érti az aggodalmakat, a sajtószabadság fontosságát. „Nem számon kértük ezeket a kérdéseket, baráti eszmecserét folytattunk” – mondta Nancy Pelosi.

„Rendkívül tisztelem az Önök munkáját”

Az amerikai politikus kifejtette: a média szabadsága „nagyon alapvető” egy demokráciában. „Ha egy jogot kellene kiválasztanom, akkor azt mondanám, hogy a sajtó szabadsága a leghasznosabb”, mert minden egyéb szabadságjogot, köztük a vallás, a gyülekezés és a szólás szabadságát is erősíti azzal, hogy beszámol a kormány, az ország tevékenységéről. „Ezért rendkívül tisztelem az Önök munkáját” – fordult az újságírókhoz. Kifejtette, a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos baráti aggodalmak felvetésének célja, hogy erősítsék a média szabadságát és a sajtó jogait Magyarországon. Azt is elmondta, delegációja az Orbánnal Viktorral és Kövér Lászlóval tartott találkozón felvetette a Magyar Nemzeti Bank függetlenségével kapcsolatos aggodalmakat is.

Pelosi kitért az amerikai-magyar kapcsolatok erősségére, egyebek között arra, hogy a két nemzet katonái Afganisztánban együtt küzdenek a globális biztonságért. A demokrata párti politikus egyetértett azzal az újságírói felvetéssel, hogy Magyarország továbbra is európai és demokratikus ország, jóllehet problémáit saját módján oldja meg. „Persze, de egy erős és virágzó demokráciának vannak bizonyos alappillérei”, egyebek mellett az olyan értékek melletti elköteleződés, mint a független igazságszolgáltatás és a sajtószabadság. „Emlékeztetnünk kell egymást, hogy ezek mennyire fontosak” – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy Hillary Clinton amerikai külügyminiszternek Orbán Viktornak írott tavalyi levele után „születtek bizonyos pozitív válaszok”.

„A demokrácia erősségét mutatja, hogy olyan sokan ellene szólalhattunk fel”

Nancy Pelosi arra az újságírói megjegyzésre, hogy a magyar parlamentben időnként kevesebb mint 24 óra áll rendelkezésre egy-egy törvényjavaslat áttekintésére, azt mondta: alázattal kell viszonyulni az iránt, hogyan működik egy másik ország parlamentje, de fontos tiszteletben tartani a kisebbség véleményét, „a vélemények sokszínűsége javítja a törvényhozás működését”.

Arra a felvetésre, hogy az Egyesült Államok többéves háborúskodásával elvesztette morális alapját a demokráciák bírálatára, azt felelte: az iraki háború megindításával kapcsolatban valóban voltak nézeteltérések, de „a demokrácia erősségét mutatja, hogy olyan sokan ellene szólalhattunk fel”. Az amerikai külpolitika alapelve az emberi jogok és a demokrácia melletti elköteleződés, az Egyesült Államok morális alapja ezen a téren nem sérült – mondta sajtótájékoztatóján a demokrata párti politikus.