Tiszteletet ébreszt Orbán és a Fidesz munkája

Az Orbán-kormány elmúlt két évét értékelték politikusok, szakértők a Századvég Alapítvány által rendezett konferencián.

Schüssel úgy fogalmazott, csak a növekedés támogatásával lehet kikerülni a jelenlegi válságból, de ezt nem újabb hitelek felvételével, még nagyobb eladósodással lehet elérni. Versenyképes üzleti vállalkozásokra, képzett munkaerőre van szükség – mondta, hozzátéve: Magyarország éppen ebbe az irányba halad.

Az előző három ciklusban egyszer sem fordult elő, hogy a kormányerők a félidőben is vezessenek a felmérések szerint az ellenzékkel szemben. A Tárki mérése szerint májusban jelentősen megközelítette az MSZP a Fidesz–KDNP-t, de leelőzni most sem volt képes, sőt a biztos pártválasztóknál továbbra is magabiztos az előnye – az MNO cikkét itt olvashatja.

A politikus, aki 2000 és 2007 között volt Ausztria kancellárja, kiemelte: az országoknak tisztában kell lenniük az Európai Unió előnyeivel, ezért hozzá kell járulniuk annak munkájához. Az EU-val kapcsolatban azt is megjegyezte: az igazán fontos kérdésekkel kellene az uniónak foglalkoznia, sokszor azonban csak kisebb részletkérdések szabályozásával törődik.

A nemzeti érdek a fogódzó

A Századvég Alapítvány által rendezett nemzetközi konferencián Lánczi András, az alapítvány elnöke köszöntőjében azt mondta, a Fidesz–KDNP 2010-es kétharmados győzelme azt jelezte, hogy el kell szakadni a korábbi kabineteket jellemző megoldásoktól. A nemzeti érdek az a fogalom, az a fogódzó, amely mentén értelmezhetők az elmúlt két év történései: a nemzeti érdek az elmúlt 20-22 évben nem volt használatos Magyarországon, holott bizonyosan létezik valami, ami nemzeti érdeknek nevezhető – mondta a filozófus a Századvég Alapítvány, a Széll Kálmán Alapítvány és a Heti Válasz Kiadó által szervezett konferencián, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök is felszólal.

Lantos Csaba, a Széll Kálmán Alapítvány elnöke arról beszélt, a jelenlegi generáció felelőssége a hosszú, „kétgenerációnyi” elvesztegetett idő után megfordítani ország sorsát, és remélhetőleg a kormány tovább halad abban a feladatban, amelybe belevágott. Úgy látta, sok nehézség éri Magyarországot, de ezek ellenére, valamint „az EU korlátai és lehetőségei mentén”, értékrendi alapon halad előre a kormány.

Új rendszer eljövetelét jelzi az alaptörvény

A Fókuszban a nemzeti érdek című konferencián Trócsányi László, Magyarország párizsi nagykövete a Magyarország közjogi rendszerének átalakulásáról tartott kerekasztal-beszélgetésén kifejtette: az alkotmány születése általában egy forradalomhoz, egy katasztrofális eseményhez – például a II. világháborúhoz – köthető, vagy évekig tartó tárgyalások eredményeként dolgozzák ki, esetleg a válságból való kilábalásban segíthet. Az utóbbi esetre példa a magyar alaptörvény létrejötte – mutatott rá. Véleménye szerint az alaptörvény kidolgozása azt jelenti, hogy a politikai, morális válságot, a múltat hátra kell hagyni, új rendszer következik.

Kiemelte: Magyarország az új alkotmány után is parlamentáris köztársaság maradt, az Országgyűlés jogosítványai sem változtak. Arról is beszélt, hogy az alaptörvény az alkotmánynál „szélesebb fogalom”. Az új dokumentumban benne van az EU-hoz fűződő viszony, és „minden, ami az európaiságot jelenti” – mondta.

Lánczi András, a Századvég Alapítvány elnöke elmondta, Magyarországon húsz éven át vita folyt az új alkotmány szükségességéről. 2010-ben az emberek megértették, hogy az ország válságban van, és szavazataikkal kifejezték, hogy „ez nem mehet így tovább”, változást akartak – emlékeztetett. Rámutatott: ennek kifejeződése az alaptörvény létrejötte.

Stumpf István alkotmánybíró hangsúlyozta: az alkotmány a jogrendszer csúcsán helyezkedik el, mércejellege van a többi jogi normával kapcsolatban. Konszenzust kell tükröznie, ezért fontos a közösségteremtő ereje – mutatott rá. Hozzátette: az alaptörvénnyel a parlamentáris demokrácia megmaradt, és a fékek és ellensúlyok rendszere is jól működik.