A Ház 261 kormánypárti igen szavazattal, 79 ellenében fogadta el az alaptörvény első – Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter kezdeményezte – módosítását. Az átmeneti rendelkezéseket tavaly december 30-án fogadta el a parlament, és bár ezek között szerepel, hogy a jogszabály az alaptörvény része, maga az új alkotmány nem rögzítette ezt.
A többi között erre hivatkozva kezdeményezte az Alkotmánybíróság (Ab) vizsgálatát márciusban az alapvető jogok biztosa. Szabó Máté szerint a jogszabály súlyosan sérti a jogállamiság elvét, s több esetben egyértelműen nem átmeneti jellegű szabályokat tartalmaz. Hangsúlyozta, hogy problémás az átmeneti rendelkezések bizonytalan jogforrási státusza, jogrendszerbeli helye. Gondot jelent ugyanis, hogy az átmeneti rendelkezések – az alaptörvényi felhatalmazáson túllépve – önmagukat az alkotmány részének minősítik – foglalt állást az ombudsmani hivatal. A most elfogadott változtatással viszont már az alkotmány is alaptörvény-erejűnek határozza meg az átmeneti rendelkezéseket, ami azért lényeges, mert alkotmányos szabályokat az Ab nem vizsgálhat felül.
– A jegybanktörvényről szóló zárószavazásra hétfőn nem kerül sor.
– A parlamentben a nemzeti összetartozás napjáról is megemlékeztek.
Az átmeneti rendelkezések között található, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnöke bármely ügyben kijelölheti az eljáró bíróságot, és ugyanígy a legfőbb ügyész is eldöntheti, hogy mely bíróság előtt emel vádat az ügyészség.
A név szerinti szavazással elfogadott átmeneti törvény mondta ki, hogy 2012. január 1-jével megszűnik Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnökének megbízatása, valamint Jóri András adatvédelmi biztos mandátuma. Az átmeneti rendelkezések között rögzítette a parlament azt is, hogy a következő önkormányzati választást 2014 októberében tartják, azután viszont ötévente, az európai parlamenti képviselők nyári választásával egy napon. Szintén ez deklarálta, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.
Az átmeneti rendelkezések közé tartozik az is, hogy mindaddig, amíg az államadósság a GDP felét meghaladja, ha az Alkotmánybíróság, az uniós, illetve más bíróság vagy jogalkalmazó szerv döntéséből olyan állami fizetési kötelezettség fakad, amelynek teljesítésére a büdzsében erre meghatározott pénz nem elég, és a hiányzó összeg nem pótolható a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás sérelme nélkül, a kötelezettség teljesítéséhez kapcsolódó hozzájárulást kell megállapítani.
