Miután az Európai Bizottság január 11-i előterjesztése alapján az EU gazdasági és pénzügyminiszteri tanácsa január 24-én úgy vélte, hogy Magyarország nem teljesítette a tanács korábbi ajánlásait olyan intézkedések megtételére, amelyek alkalmasak az államháztartási hiány csökkentésére a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka alá, az Európai Bizottság február 22-én javasolta a tanácsnak a Kohéziós Alap 2013. január 1-jén életbe lépő kötelezettségvállalásaiból 495 184 000 euró felfüggesztését.
A felfüggesztés a 2007–2013 közötti EU-költségvetési időszakra Magyarországnak elkülönített keret 5,7 százaléka, illetve a jövő évre még megmaradó keret 29 százaléka. A Kohéziós Alapból a 2007–2013 közötti időszakra Magyarországnak előirányzott összeg 8,6 milliárd euró, ebből a 2013-ra előirányzott összeg eredetileg 1,7 milliárd euró.
„Le kell vonnia a konzekvenciákat”
Andor László, hazánk EU-biztosa egyetértett a felfüggesztéssel, és méltányosnak nevezte az uniós testület javaslatát. Beszámolt arról is: azért maradt távol az EB-ülésről, mert a szerdai, budapesti nyugdíj-konferencia időpontját már jóval korábban fixálták, állásfoglalását pedig írásban juttatta el a bizottsághoz. Kósa Lajos szerint a magyar EU-biztosnak, Andornak le kell vonnia a szükséges konzekvenciákat amiatt, hogy távol maradt a szerdai európai bizottsági üléstől. Azt mondta: Andor ezzel méltatlanná vált a tisztségére.
A magyar kormány álláspontja az volt, hogy a felfüggesztésre nem kerülhet sor, mert – még ha azt megszavazza is a miniszteri tanács – a kormány meg fogja tenni a szükséges költségvetési intézkedéseket, amelyek megalapozzák egy efféle döntés visszavonását, mielőtt az életbe léphetne.
Az első alkalom
Orbán Viktor miniszterelnök az MR1-Kossuth rádió 180 perc című műsorában március 2-án azt mondta: bár az uniós pénzügyminiszterek tanácsa március közepén – az Európai Bizottság korábbi javaslatának megfelelve – várhatóan azt kezdeményezi majd, hogy a következő évben függesszék fel a Magyarországnak járó kohéziós támogatások egy részét, mindenki „készpénznek veheti, hogy 2013 januárjában ( ) Magyarországtól egyetlen petákot sem fognak elvonni”.
A tagországok pénzügyminiszterei március 13-án jóváhagyták a kohéziós támogatás felfüggesztését a következő évtől, de egyben úgy döntöttek, hogy amennyiben Magyarország megteszi a szükséges kiigazító lépéseket, az intézkedést már idén júniusban hatályon kívül helyezik. Ez volt az első alkalom, hogy története során az EU túlzottdeficit-eljárás keretében kohéziós források befagyasztásáról döntött, még ha csupán a jövőre nézve és feltételesen is.
Cséfalvay látott esélyt
Március 19-én Giró-Szász András kormányszóvivő kizártnak nevezte azt a forgatókönyvet, hogy az Ecofin június végén ne helyezze hatályon kívül a Magyarországot megillető kohéziós források felfüggesztését. A kormány a költségvetés-politikai irányelvek és a konvergenciaprogram kapcsán március második felében és áprilisban több ízben tárgyalja a következő év, évek költségvetését, a hiánycél tartásához szükséges intézkedéseket, amelyek az áprilisban elfogadandó konvergenciaprogramban válnak nyilvánossá. Az előkészítő munkálatok ehhez a határidőhöz képest jól haladnak – nyilatkozta március 20-án a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Cséfalvay Zoltán, az NGM államtitkára május 2-án arról beszélt, esély van arra, hogy Magyarország még az idén kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól. Kiemelte: a Brüsszelnek elküldött konvergenciaprogram várhatóan abban is segít, hogy az Ecofin június végi ülésén olyan kedvező határozat szülessen, amelynek értelmében az EU pénzügy- és gazdasági miniszterei megváltoztatnák azt a korábbi uniós döntést, amely a Magyarországnak szánt kohéziós pénzek kiutalásának felfüggesztésére vonatkozik.
Óriási siker
Az Európai Bizottság indítványozza: oldják fel azt a korábbi uniós döntést, amely Magyarország vonatkozásában a kohéziós támogatási összegek folyósításának jövő évtől bevezetendő, részleges felfüggesztését helyezte kilátásba – közölte május 30-án Brüsszelben José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke. Az unió központi javaslattevő-végrehajtó intézményének vezetője ezt azzal indokolta, hogy Magyarország immár hatékony lépéseket tett a túlzott költségvetési hiány ellen.
Olli Rehn gazdasági-pénzügyi bizottsági alelnök külön tartott sajtótájékoztatót, és ő is megemlítette, hogy a magyar intézkedési tervek ismeretében a brüsszeli bizottság indítványozni tudja a fegyelmező célú döntés visszavonását.
Ugyanezen a napon a magyar kormány óriási sikerként értékelte az Európai Bizottság azon javaslatát, hogy a gazdasági és pénzügyminiszterek tanácsa (Ecofin) június 22-i ülésén vonja vissza a kohéziós alapból Magyarországnak járó támogatások részleges felfüggesztésére vonatkozó korábbi döntését.
Szinte biztos
A magyar gazdaságpolitikára nézve nagyon bátorítónak nevezte Cséfalvay május 31-én az Európai Bizottságnak a magyar programokkal kapcsolatban előző nap közzétett értékeléseit, beleértve a kohéziós alapok felfüggesztésének visszavonásával kapcsolatos döntést. A bizottsági értékelések azt jelzik, hogy Magyarország jó pályán van – fogalmazott az államtitkár Brüsszelben újságíróknak nyilatkozva. Hozzátette, miközben a gazdaságot sikerült stabilizálni, végbementek azok a reformok is, amelyek szükségesek a versenyképesség erősítéséhez.
Június 20-án érkezett a hír, hogy szinte bizonyosan visszavonják az európai uniós tagországok pénzügyminiszterei pénteken azt a márciusi döntést, amelynek alapján jövőre felfüggesztették volna a kohéziós alap keretéből közel félmilliárd eurónyi kötelezettségvállalás felhasználhatóságát Magyarország számára.
Az EU soros dán elnökségének várakozásai szerint a döntés visszavonására tett európai bizottsági javaslatot a miniszterek lényegében vita nélkül jóváhagyják majd a pénteki luxemburgi találkozón. A miniszterek – összhangban az Európai Bizottsággal – egyebek között várhatóan azt állapítják majd meg, hogy az áprilisban beadott konvergenciaprogramban szereplő intézkedések megfelelő választ adnak a márciusi ajánlásokra.
emberölés bűntett kísérlete
Egy pécsi férfi megakadályozta saját meggyilkolását
