A Lendület program 2009-ben indult. A kiemelkedően sikeres tudósoknak meghirdetett Lendület III. kategóriában idén négy kutató nyert támogatást: Nagy László kutatóorvos arra keresi a választ, hogy miként szabályozódik a gének kifejeződése akkor, ha egy adott sejt külső és belső környezete egészséges állapotban, illetve betegségekben megváltozik. Nusser Zoltán akadémikus, Széchenyi-díjas neurobiológus csoportjával azért dolgozik, hogy előrébb léphessenek a neurodegeneratív és pszichiátriai betegségek gyógyításában.
Winkler István pszichológus, villamosmérnök célja az emberi agy működésének jobb megismerésével a hallásjavító készülékek intelligens funkciónak fejlesztése. Az Egyesült Államokból hazatérő Guttman András kémikusnak, az MTA külső tagjának kutatási célja a sejtfelszíni cukorszerkezetek minden részletre kiterjedő vizsgálata, ami közelebb viheti a kutatókat a rák diagnosztikájának és terápiájának tökéletesítéséhez.
Az eredményhirdetésen Pálinkás József, az MTA elnöke úgy fogalmazott: egy tudományos rendszer ébresztőivé és megújítóivá válnak a nyertesek.
A tudós azt is elmondta, hogy az amerikai egyetemi példa alapján több lábon kell állnia a kutatónak. Ez azt jelenti, hogy az állami források mellett az ipari szereplőkre is kell építenie a munkáját.
„Lassan huszonöt éve külföldön dolgozva lehetőségeimhez mérten mindig hozzájárultam a magyar tudomány fejlődéséhez, a hazai diákok képzéséhez, de most a Lendület III. program keretében az MTA segítségével sokkal nagyobb mértékben tehetem ezt meg” – mondta el Guttman András. Magyarországra már korábban is rendszeresen visszajártam, valamint magyar diákok és professzorok is jöttek hozzám rövidebb-hosszabb tanulmányutakra az Egyesült Államokba – tette hozzá.
A tudós rámutatott arra, hogy mint az MTA külső tagja, viszonylag gyakran jár haza, és a debreceni egyetemen is oktat, de a veszprémi Pannon Egyetemen végzett. Guttman a Lendület programról úgy vélekedett, tényleges biztonságot ad ahhoz, hogy a későbbiekben további pénzeket tudjanak a kutatók összegyűjteni a munkához, a szereplők érdekeltek abban, hogy megvalósítsák a céljaikat.
Iskolát teremtene
Friedler Ferenc rektorrá választását követően döntöttünk úgy, hogy szorosabbra fonjuk az együttműködést a veszprémi intézménnyel – mondta. Olyan háttér áll rendelkezésre a veszprémi egyetemen, amit nagyon jól ki lehet használni, és az intézmény rektora javasolta nekem, hogy vegyek részt a Lendület programban – hangsúlyozta Guttman.
Pálinkás József, az MTA elnöke is erőteljesen kapacitált arra, hogy vegyek részt a programban, mivel olyan emberekre van szükségük, akik a tudásuk révén képesek iskolát teremteni hazánkban – mutatott rá a tudós. Guttman szerint a Lendület-pályázat egy nagyszerű kezdeményezés, s e révén megfelelő anyagi háttérhez lehet jutni a kutatás megkezdéséhez, amelyből majd meg lehet teremteni az alapját különféle pályázatok sikeres elnyerésének.
Megfelelő háttér
A Lendület program révén szeretnénk elérni, hogy a szervezetben cirkuláló ráksejteket „kifogdossuk”, és azokat vizsgálva rájöjjünk, hogy melyek azok a markerek, amelyek alapján egy kezdődő rákos elváltozást ki tudunk mutatni anélkül, hogy bármilyen panasszal rendelkezne az adott személy – ismertette a kutatás céljait a szakértő. „Ha sikerül ezt megvalósítani, akkor talán lehetőség nyílik egy olyan készülék kifejlesztésére, amely az összes ilyen cirkuláló ráksejtet kifogja.” Guttman rámutatott, hogy a technika révén az áttétek számát jelentősen csökkenteni lehet.
Kis stábbal kezdtem el itthon a munkát a Pannon Egyetemen, folyamatosan kell felépítenem a kutatócsoportot, de ezt vállaltam, és bízom benne, hogy tapasztalataim révén sikerülni fog a programot végrehajtani – mondta a szakértő. Guttman kiemelte, hogy az amerikai egyetemi példák alapján több lábon kell állnia a kutatónak. Ez azt jelenti, hogy az állami források mellett az ipari szereplőkre is kell építenie a munkáját. A Pannon Egyetem jó környezet a kutatás lefolytatásához, mivel megfelelő infrastrukturális és szellemi háttérrel rendelkezik – tette hozzá.
