Gyurcsány a kettős állampolgárságról: „nemet kell mondani”

Gyurcsány Ferenc a nemzet érdekével szemben saját szempontja szerint értelmezte a 2004-es kettős állampolgárságról szóló népszavazást.

„Arra jutottunk, hogy ez a népszavazás így nem jó: nemet kell mondani a rossz helyen, rossz időben, vitatható tartalommal föltett kérdésre. De a nem után folytatni kell a mondatot egy »és«-sel vagy egy »de«-vel… offenzív nemet kell képviselnünk… A tervezett munkamegosztás értelmében a párt erős nemje mellett a kormányfő, amennyire lehet…, megpróbált volna középen és semlegesnek maradni. Ám egyre inkább érződött, az MSZP álláspontja nem hallatszik elég erősen, és a választókat elbizonytalanítja, összezavarja ez a kettős szereposztás, úgyhogy a népszavazás előtti második héten eldőlt: nincs mese, fel kell adni az én »semlegesen nem« álláspontomat…

A baloldal nem elhanyagolható részének szégyenlős a viszonya a nemzeti kérdéshez. Az én alapállásom… egyértelmű volt: az állam és polgárai közötti viszony nem konstruálható meg a nemzeti-nemzetiségi hovatartozással. Ez elvi kérdés, ezért a népszavazási kérdésre határozott nemet mondok… [Csakhogy] ezzel a mondanivalóval – tudniillik, hogy a modern állam nem nemzetiségi alapon szerveződik – kampányban nem lehet érvelni, mert elalszik a választó. Vagyis nem marad más, mint az a valós, ám önmagában kétségkívül vitatható érvrendszer, amelyet… a könnyen érthetőségre kellett kihegyezni” – minderről Gyurcsány Ferenc beszélt Debreczeni József róla szóló könyvében.

Feketelistán az MSZP–SZDSZ

Az azóta bukott miniszterelnök ekkor mindenki előtt világosan beismerte, hogy saját politikai célra használta föl a népszavazást. Mint ismert, Gyurcsányt szeptember 29-én választotta meg a parlament miniszterelnöknek a lemondott Medgyessy Péter helyére, így mindenképpen bizonyítani kellett a pártja előtt, hogy képes javítani a pozícióján. Az akkori miniszterelnök egyértelműen a nem mellé állt, ami mély ellenszenvet váltott ki a határon túli magyar közösségek körében.

A sikertelen népszavazás a kormánypárti politikusokkal szembeni reakciókat eredményezett szerte a Kárpát-medencében. Az erdélyi Magyar Polgári Szövetség nemkívánatos személynek minősítette az MSZP és az SZDSZ vezetőit. A „feketelistán” ott szerepelt Gyurcsány Ferenc, Hiller István, Kuncze Gábor, Fodor Gábor és Lendvai Ildikó neve. Több helyen fekete zászlókat vontak föl a népszavazást követően.

A parlament 2010. május 31-én döntött a nemzeti összetartozás napjáról, Sólyom László akkori köztársasági elnök alá is írta június 3-án a javaslatot, így másnap, a trianoni békediktátum kilencvenedik évfordulóján életbe is lépett a törvény, amely kimondta azt is: június 4-e a nemzeti összetartozás napja. A törvény hatálybalépését követően a 2004 decemberében kifüggesztett fekete zászlókat levonták, és ezzel bizonyos szempontból elégtételt kaptak a népszavazás kárvallottjai.