Az alkotmányügyi bizottság hétfőn késő estébe nyúlóan tárgyalta az új büntető törvénykönyvhöz (Btk.) érkezett képviselői módosító indítványokat. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár közölte: a kabinet ellenzi azt a fideszes Boldog István jegyezte javaslatot, amely kizárná a büntethetőséget akkor, ha valaki a saját, illetve mások személye vagy javai elleni támadás megelőzésére telepített eszközzel sérülést vagy halált okoz a támadónak. A kormány csak az élet kioltására alkalmatlan eszközzel adna lehetőséget a büntethetőséget kizáró ön- és tulajdonvédelemre.
Változhatnak ugyanakkor a jogos védelem szabályai annyiban, hogy a kormány, a Fidesz, az MSZP és a Jobbik sem írná elő az önvédelem arányosságának követelményét. Az új büntetőkódex így azt rögzítheti, hogy nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját vagy más személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges.
Mikor élet elleni a támadás?
Vita bontakozott ki ellenben arról, hogy mikor lehet a jogtalan támadást élet elleninek tekinteni. A kormány és a szakbizottság többsége is egyetértett Mengyi Roland és Papcsák Ferenc fideszes képviselők kezdeményezésével, hogy a lakásba éjjel vagy fegyveresen, illetve felfegyverkezve vagy csoportosan történő behatolás elhárításakor ne legyen a büntetlenség feltétele, hogy fennállt a személy elleni támadás veszélye.
A most támogatott módosítások alapján a kertbe behatoló tolvaj támadását viszont csak akkor lehet élet elleninek tekinteni, ha azt fegyveresen követik el és a személy elleni támadás veszélye is fennáll. Ugyanakkor Papcsák Ferenc felvetette, hogy később – egy kapcsolódó módosító javaslattal – e megkötéseket is törölni kellene. A Jobbik egyetértett vele, de az MSZP és a bizottság kereszténydemokrata elnöke, Salamon László ellenezte ezt.
Kellő visszatartó erő
Az igazságügyi államtitkár szerint kellő visszatartó erőt jelent a bűnözőknek, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés a mostani legfeljebb harminc helyett akár negyven évig is tarthat az új büntető törvénykönyvre (Btk.) vonatkozó kormányzati javaslat szerint.
Répássy Róbert a parlament alkotmányügyi bizottságának hétfő esti ülésén elmondta: az életfogytig tartó szabadságvesztés így akkor is kellő elrettentő erővel bírhat, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a ténylegesen életfogytig tartó büntetéskiszabás lehetőségét.
A halálbüntetés visszaállítását szorgalmazó jobbikos javaslatról közölte: az alaptörvénnyel és több nemzetközi szerződéssel is ellentétes, ráadásul Európa – Fehéroroszország kivételével – „halálbüntetés-mentes övezet”, miután nemcsak az Európai Unióban, hanem az Európa Tanács negyvenhét tagállamának egyikében sincs ilyen szankció.
Egy korszerű és következetes Btk. a cél
Répássy Róbert május 26-án a Balatonalmádiban megrendezett jogászgyűlésen arról beszélt, az új büntető törvénykönyv egy év múlva lépne hatályba. Korábban hangsúlyozta, az új Btk. úgy hoz jelentős változtatásokat, hogy nem jelent teljes dogmatikai szakítást a hatályos Btk.-val; a végső cél az, hogy a reform nyomán egy egységes, korszerű, következetes és hatékony törvénykönyv szülessen meg.
Ismert, május 16-án kezdődött meg az új büntető törvénykönyv vitája a parlamentben.
