Bokros nyomdokába lépett Szegedi Csanád

Bokros Lajos korábbi eljárását követi Szegedi Csanád, aki pártja kérése ellenére nem hajlandó visszaadni EP-mandátumát.

Hétfői hatállyal kilépett a Jobbikból Szegedi, de valószínűleg nem adja vissza európai parlamenti képviselői mandátumát, amire a párt országos elnöksége felszólította. Szegedi mondta: az EP-képviselői mandátumáról ha akarna, sem tudna lemondani, hiszen nyári szünet van az Európai Parlamentben; így csak ennek végeztével – augusztus végén, szeptember elején – hozza meg erről a döntést, de most úgy látja, „nagy az esélye” annak, hogy EP-képviselő marad, és függetlenként folytatja tovább „Magyarország védelmének” képviseletét.

A Jobbik országos elnöksége hétfőn ellenszavazat nélkül döntött úgy, hogy európai parlamenti képviselői mandátumának visszaadására szólítja fel Szegedit. Ha az EP-képviselő nem mond le megbízatásáról, akkor etikai vizsgálatot indítanak párttagságával kapcsolatban – tette hozzá. Vona kiemelte, hogy nem zsidó származása miatt szólítják fel lemondásra, hanem mert a néhány hete nyilvánosságra került hangfelvételen Szegedi „uniós pénzeket ajánlott fel az elítélt és többször is a nyomozó hatóságok látókörébe került” Ambrus Zoltánnak, aki zsidó származásával zsarolta őt.  

Nem mutyizott volna

Szegedi pénteki hatállyal lemondott a Jobbikban betöltött funkcióiról – a szerencsi alapszervezet vezetéséről, a Jobbik Borsod-Abaúj-Zemplén megyei elnöki pozíciójáról, az ezzel járó országos választmányi küldöttségről –, és közölte, hogy a jövőben kizárólag EP-képviselőként kívánja folytatni a munkáját.

„Nem barátkozni, nem mutyizni, nem azért megyünk Brüsszelbe, hogy minket az Európai Parlamentben szeressenek, hanem hogy küldetésünket teljesítsük, és a trianoni határok ledöntését mindenek elé helyezzük” – nyilatkozta Szegedi még 2009. június 13-án. Szegedi a 2010-es parlamenti és önkormányzati választási kampányban többször is élesen kikelt a „politikusbűnözés” ellen, amely a korábbi időszakot meghatározta.

Szegedi akkor még arról is beszélt, hogy parlamentbe kerülésük esetén a mentelmi jog megszüntetését is kezdeményezni kívánják.

Alá is írta, de nem lépett vissza

Az EP-képviselői mandátumról annak birtokosa dönt, így könnyel előfordulhat, hogy a Jobbik is úgy jár majd, mint az egykori MDF, akik Bokros Lajost szerették volna visszahívni, de a volt pénzügyminiszter megtartotta képviselői helyét.

Bokros visszahívásának ötlete 2011. január 20-án merült föl, akkor Makay Zsolt, az MDF elnöke azt közölte, hogy a párt februári kongresszusa dönthet ebben a kérdésben. Bokros minderre annyit válaszolt: nem kötődik politikai szervezethez, felelősséggel a választópolgároknak tartozik. A kongresszuson megtörtént a visszahívás, de a képviselő nem adta vissza a mandátumát. Majd ezt követően nyilvánosságra került egy olyan dokumentum, miszerint ha őt az MDF visszalépésre kéri EP-képviselőségétől, azt megteszi.

Költségeit még mindig fizetik

Bokros szerint az európai parlamenti választások előtt, pontosan két évvel ezelőtt aláírt nyilatkozatukban az MDF képviselőjelöltjei azt vállalták, hogy a későbbiekben aláírnak egy újabb nyilatkozatot, amelyben alávetik magukat a visszalépésre vonatkozó esetleges felkérésnek. Ez utóbbi dokumentum azonban nem született meg, mert az MDF vezetői és az általuk megkérdezett jogászok megállapították, hogy egy ilyen nyilatkozat ellentétes lenne egyrészt a képviselők jogállásáról szóló törvénnyel, ami a szabad mandátum elvét rögzíti, másrészt az alkotmánnyal is.

2011. szeptember 3-án röppent föl az a hír, hogy Bokrostól 280 millió, Dávid Ibolyától, a párt egykori elnökétől 78 millió forintot követel a párt jogutódja, a Jólét és Szabadság Demokrata Közösség (JESZ). Idén január 27-én arról írt a Magyar Nemzet, hogy visszakérné Bokrosmandátumát a JESZ, mert úgy vélik, hogy a politikus, aki az MDF listavezetőjeként került ki Brüsszelbe, nem az ő programjukat valósítja meg, ráadásul a kampányköltségeit még mindig fizetik. Március 2-án a bíróság elutasította a 280 millió forintos követelést, a JESZ fellebbezett.