Az éjfélkor kezdődött katasztrófa-felszámolási együttműködési gyakorlat arra a szituációra épült, hogy egy férfi egy csomagot hagyott hátra a metró peronjánál, majd amikor feljött az alagútból a mozgólépcsőn, dulakodni kezdett a BKV ellenőreivel. A dulakodást követően fegyvert rántott, majd az aluljáróban egy nőt megsebesített, a metró területén egy helyiségbe bezárkózott és robbantással fenyegetőzött.
Lövöldözés a metróban
Az elsőként kiérkezett két rendőrjárőr többször felszólította a férfit, hogy adja meg magát, de a férfi több lövést is leadott a rendőrökre. A rendőrök erősítést kértek, majd a földön fekvő sérülthöz mentőt hívtak, közben fegyverrel sakkban tartották a támadót. Az ügyeleti rendszeren keresztül rendőri erősítés érkezett, lezárták a környéket, és biztosították a kijáratokat, majd megérkeztek a mentők, akik ellátták a sérültet.
A fegyveres támadó elfogása érdekében a központi ügyelet riasztotta a Terrorelhárítási Központot (TEK). A terrorelhárítók kutyákkal és golyóálló védőpajzsokkal felszerelve érkeztek, és megadásra szólították fel a férfit. A fegyverest, aki géppisztolyából több lövést is leadott a terrorelhárítókra, végül kutyákkal ártalmatlanították, majd megbilincselve elvezették.
Robbantás a megállóban
Abban a pillanatban, amikor a férfit elfogták, a metróalagútban egy hatalmas robbanás történt. A lövöldöző elfogásában részt vevő terrorelhárítók előbb megpróbálták felderíteni a helyszínt, de a metróalagútban lévő hatalmas füst és kiabálás miatt légzőkészülékekkel felszerelt kommandósaikat küldték le. Mivel újabb fegyveres támadót nem találtak, riasztották a Készenléti Rendőrség tűzszerészeit, akiknek az volt a feladatuk, hogy megállapítsák, mi okozta a robbanást, és az alagutat teljesen megtöltő fehér füst tartalmaz-e mérgező anyagot.
Miután mérésekkel megállapították, hogy a levegő nem mérgező, a géppisztolyos terrorelhárítók biztosítása mellett a már helyszínre érkező tűzoltók megkezdték a földön fekvő, jajveszékelő vagy sokkot kapott sérültek kimentését.
A katasztrófavédelem doktorszolgálata a sérültek testrészére írt kódszámokkal osztályozva irányította a mentést; a legsúlyosabb sérülteket ölben vagy hordágyként használt létrára fektetve mentették ki, míg a könnyebben sérülteket a tűzoltók vezették ki a füsttel megtelt peronról. Mindeközben az 50 kilogrammos robbanásbiztos védőruhába beöltözött két tűzszerész újabb robbanóeszközt keresve átvizsgálta a metrószerelvényt és a peront, valamint a szétszóródott csomagokat.
Húsz halott, félszáz sebesült
A tűzoltók szétkapcsolták a megállóban lévő metrószerelvényt is, mert az egyik utas a két kocsi közé esett, és súlyos gerincsérülést szenvedett. Miután minden sérültet kimentettek, a rendőrség megkezdte a bűnügyi helyszínelést.
A szituációs gyakorlat szerint a terrortámadásban 20 ember halt meg, 50 pedig különböző mértékben megsérült, míg a metró területén tartózkodó további közel félszáz ember nem szenvedett sérülést.
Biztonságosabb közösségi közlekedés
Bakondi György altábornagy, katasztrófavédelmi főigazgató azt mondta: a gyakorlatnak az volt a célja, hogy a közreműködő szervezetek gyakorolják az együttműködést, biztonságosabbá váljon a közösségi közlekedés, valamint az, hogy szakszerűbben és hatékonyabban lehessen kezelni a metróban esetleg bekövetkező rendkívüli eseményeket.
Kéttucatnyi kommandós
A katasztrófa-felszámolási együttműködési gyakorlatban a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság 14 tűzoltó gépjárművel és 60 tűzoltóval, a Budapesti Rendőr-főkapitányság hat fővel, a Készenléti Rendőrség tűzszerész szolgálata két gépjárművel és hat fővel, az Országos Mentőszolgálat hat mentőjárművel és közel húsz fővel vett részt, rajtuk kívül a TEK műveleti egységének mintegy kéttucatnyi kommandósa, a BKV és a társszervek szakemberei, valamint a sérülteket eljátszó mintegy ötven önkéntes működött közre az életszerű helyzet megteremtésében.
Személyesen felügyelte a rendőri vezetés
A rendvédelmi gyakorlatot személyesen felügyelte az országos és a budapesti rendőrfőkapitány, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság teljes vezérkara, az Országos Mentőszolgálat és a TEK főigazgatója, de jelen volt Pesti Imre, a fővárosi kormányhivatal vezetője és Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke is. A rendvédelmi szervek vezetői egyaránt sikeresnek értékelték az összehangolt gyakorlatot, amelyről filmfelvételt készítettek, hogy azt oktató céllal használják majd a kiképzések során, valamint átadják egymásnak, és közös konzultáció keretében vitathassák meg a mentési munkálatok esetleges hibáit.
Bakondi György az MTI-nek azt mondta: a magyar tűzoltók szakmailag és technikailag is fel vannak készülve arra, hogy egy hasonló, valóságos szituációban a társszervekkel közösen végrehajtsák a mentést.
Hatala József országos rendőrfőkapitány kiemelte: mindig a legnehezebb, a legváratlanabb dologra kell készülniük, és az ilyen gyakorlatok során minden mozzanatot úgy kell begyakorolni, hogy az rutinszerűvé váljon. Az altábornagy gördülékenynek nevezte az együttműködést, és jelezte, a közeljövőben egy nagyobb szabású rendvédelmi gyakorlaton szeretnék tovább erősíteni, fokozni a rendvédelmi szervek közötti együttműködést.
Világszínvonalú felkészültség
Hajdu János, a TEK főigazgatója az MTI kérdésére válaszolva azt mondta: Magyarországon nem nagyobb a terrorfenyegetettség, mint más, kisebb uniós tagországokban, de véleménye szerint az utóbbi időben inkább a magányos merénylők terrorcselekményei jelentenek fenyegetettséget a világ országaiban. Az általa irányított szervezetet világviszonylatban is szakmailag rendkívül felkészültnek tartja, de megjegyezte, mindig van mit tanulniuk, ezért a metrógyakorlat mozzanatait is ki kell majd elemezniük.
– Ebben az összetételben, ahol a rendőrség, a katasztrófavédelem és a mentőszolgálat erői közreműködnek, sajnos már többször kellett dolgoznunk, az élet és az éles helyzetek sajnos ezt a tendenciát hozzák – mondta el Hajdu János TEK-főigazgató a Hír TV híradójának.
