A tandíjat ellenzem – mondta az internetes oldalon megjelent interjújában a kormányfő, hozzátéve: azt szeretné, hogy Magyarországon olyan felsőoktatási rendszer működjön, ahol képes minden diák maga állni a teljes tanulási költségét. Jelezte, ide csak több lépésben lehet eljutni, a cél egy teljesen új felsőoktatási rendszer kialakítása.
„Egy önmagát finanszírozni képes felsőoktatási rendszerben gondolkodom, ahol az állam minden egyes magyar diák számára, aki az egyetemek által előírt minimális követelményt képes teljesíteni, biztosítja annak lehetőségét, hogy saját maga finanszírozhassa a tanulását úgy, hogy az a diáknak ne jelentsen vállalhatatlan megterhelést, és az igénybe vett erőforrásokat hosszú lejáratban kelljen majd visszaadnia” – fogalmazott Orbán Viktor.
Szavai szerint minél drágább egy képzés, annál inkább el kell nyújtani a visszafizetés idejét, és annál hosszabb türelmi időt kell kérni. Emellett – folytatta – arra kell ösztönözni a munkaadókat, hogy amikor felvesznek fiatalokat, akkor váltsák ki őket ebből a diákhitelből. „Például azok a jogászok vagy közgazdászok, akik most állami ösztöndíjból nem részesültek, ha az államhoz jönnek munkáért, és elnyerik az állást, akkor az állam azonnal ki fogja váltani őket a diákhiteleikből” – mondta Orbán Viktor.
Az államilag finanszírozott jogászképzés keretszámával kapcsolatban szerinte az lett volna a helyes, ha már idén egyetlen ilyen férőhelyet sem biztosított volna az állam, „ám az oktatási kormányzat a fokozatosság mellett döntött”.
Ügynökkérdés
„Az ügynökkérdésben jól haladunk” – jelentette ki a miniszterelnök. Úgy értékelte, hogy a magyar ügynökügy rendezettsége jogi megoldások tekintetében figyelemre méltó Európában. „Én azon az állásponton vagyok, hogy a szabadság mellett érdemes lándzsát törni, tehát mindenki, aki áldozata volt az előző rendszernek, például megfigyelték, az korlátozás nélkül hozzáférhessen a rá vonatkozó összes információhoz” – foglalt állást Orbán Viktor.
Elszámoltatás
Elmondta, az elszámoltatás eddigi eredményeit a közelmúltban tekintette át a kormány, és megállapította, hogy komoly munkát végeztek az ezzel foglalkozók. „Inkább ott lehet az embernek csalódottsága, hogy lassabban haladnak az eljárások, mint azt az ember egészséges jogérzéke előre jelezné” – jelentette ki a miniszterelnök.
Gyurcsány nem érti
Gyurcsány Ferenc és ügyvédje félreértelmezi a Központi Nyomozó Főügyészség határozatát. A volt miniszterelnök ellen július 20-án szüntették meg a nyomozást a sukorói telekcsere miatt indított büntetőügyben. Gyurcsány Ferenc július 26-i Facebook-bejegyzésében ezzel ellentétben azt állította, hogy az ügyészség a neki elküldött határozatban bűncselekmény hiányát állapította meg.
Bizonyítja a függetlenséget
Budai Gyula a Hír TV Kontraszt című műsorában azt hangsúlyozta, az igazságszolgáltatás függetlenségét bizonyítja a sukorói vádemelés. Az elszámoltatási kormánybiztos szerint bebizonyosodott, hogy a balliberális sajtó állításával szemben nem ő irányítja az ügyészséget.
A sukorói telekcsere ügyében Gyurcsány Ferenc korábbi szocialista miniszterelnök ellen megszüntetett eljárás kapcsán feltett kérdésre közölte: az ügyészség a parlament alá tartozik, így a kormány, ha akarná sem tudná elérni, hogy a hatóság vádat emeljen. „Mi csak azért tudunk felelősséget vállalni, hogy felderítsük a tényeket, összegyűjtsük a dokumentumokat, és utána az igazságszolgáltatás rendelkezésére bocsátsuk” – jelentette ki.
Budai Gyula munkáját illetően azt mondta, egy áttekinthető könyvben össze kell foglalni és hozzáférhetővé kell tenni, hogy mindenki lássa, mely ügyek feltárásával foglalkozott a kormány az elmúlt két évben. „Azért, hogy tisztán álljunk az Úr és a választók színe előtt: amit lehetett, mi megtettük” – tette hozzá.
Meg kell győzni a fiatalokat
A kormányfő azt mondta, arról akarná meggyőzni a fiatal korosztály tagjait, hogy próbálják ki magukat külföldön, de ne maradjanak kinn. Rámutatott: a kormány csak annyit tehet, hogy világossá teszi, „nyugodtan mehet, itthon rendben lesznek a dolgok, itt egy olyan ország várja majd, ahova lesz kedve hazajönni”. „Menni, bizonyítani, pénzt keresni, okosodni, aztán hazajönni és szolgálni a hazát” – ajánlja a miniszterelnök, emlékeztetve: ő is elment Oxfordba '89-ben, amikor ösztöndíj-lehetőséghez jutott, megmérte magát, próbált helytállni. „Hazajöttem, most itt teszem a dolgom, szolgálom a hazát” – fogalmazott.
Alig lehetett követni cikázását
Orbán Viktor az egyetemi éveire emlékezve Szabó Máté ombudsman oktatói megítéléséről szólva azt mondta: már akkor is olyan volt, mint most, azaz „obskúrus témákkal foglalkozott obskúrus megközelítésekből”. Az akkor itthon még nagyon éretlennek számító zöld ügyekkel is foglalkozott – idézte fel, megjegyezve: „de már akkor is alig tudta követni a cikázását az ember, most ombudsmanként is nagyjából ez a helyzet”.
Egy a Bibó István Szakkollégiumban készült videó tanúsága szerint korábban méltatta Gyurcsány Ferenc akkori KISZ-titkár tárgyalási kultúráját. „Ott a szervezői és helyzetfelmérő képességével, a teendők logikus számbavételének képességével kitűnt közülük a szóban forgó úriember” – mondta most erről a 80-as évek második felének eseményeit felidézve Orbán Viktor.
Senki sem fog nekünk pénzt adni
Az unió jövőjét illetően azt jósolta, „az Európai Unió láthatóan nem ketté fog szakadni, hanem egymástól jól látható módon elkülönülő területekre bomlik majd”. Az egyik az államadósságot megfékezni nem tudó államok hanyatló világa, a másik pedig a közép-európai országok felemelkedő világa. „Senki nem fog pénzt adni nekünk a közép-európai országokból, senki nem akarja a bajainkat megoldani helyettünk, de azt mindenki érzi, hogy az unión belül erősebb Közép-Európa egy felzárkózó Magyarországgal, mint egy gyenge Magyarországgal” – mondta.
Az interjú megjelent az Elteonline.hu-n is.
