Rauh Edit, a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézetének (ETI) főigazgató-helyettese az ágazatban jelentkező „humánerőforrás-krízis” kezelésével kapcsolatosan megtett és tervezett lépések kapcsán beszélt az ápolási szakmában jelentkező változásokról. Úgy fogalmazott, hogy a szükséges szakképzettségek és az anyagi forrás hiánya okozza leginkább a gondokat.
Kifejtette, hogy a képzési szükségleteket 2011-ben a fővárosi és megyei intézményekben, idén júniusban pedig a települési önkormányzatok intézményeiben is felmérték. Az ötévente kötelező továbbképzések állami finanszírozására most már évente 400 millió forint áll rendelkezésre.
Kilenc helyen indulnak továbbképzések
Az intézmények igényei alapján kilenc helyen indultak már támogatott képzések. Első körben 469 dolgozó 21-féle szakképesítés valamelyikét sajátíthatta el, az Országos Mentőszolgálat együttműködésével pedig 360 mentőápoló képzése és 2700 mentőápoló továbbképzési programja indult el.
Rauh Edit kitért arra is, hogy 58 egészségügyi szakképesítés szerepel két szakmacsoportban az új országos képzési jegyzékben. A képzések körében a legfontosabb változások között említette, hogy kizárólag iskolarendszerben lehet majd folytatni az általános, valamint a csecsemő- és gyermekápoló képzéseket, illetve a gyakorlati oktatás fejlesztése érdekében folyik a szaktanácsadói hálózat megszervezése.
Meg kell erősíteni azokat, akik vállalják ezt a munkát
Beszélt arról, hogy a krízishelyzet jövedelmi viszonyokat érintő kezelése is megkezdődött azzal, hogy tavaly 71 ezer dolgozó összesen 5,6 milliárd forint egyszeri pótlékot kapott. Ennek folytatása volt az új bértábla bevezetése, ennek korrekciója is várható azok számára, akik esetleg rosszabbul jártak. Mindez kevésnek tűnik ugyan, de hosszú évek óta nem volt béremelés az egészségügyben – hangsúlyozta a főigazgató-helyettes.
Kiemelte: meg kell erősíteni „lélekben, anyagilag, munkakörülmények vonatkozásában” azokat, akik vállalják a betegágy melletti munkát, az elvándorlások ellenére is kitartanak. S ha az ápolási igazgatók nem látják világosan, hogy mi a célja az egészségügy átalakításának, nem tudnak azonosulni a változtatásokkal, akkor ez a reform „nem fejeződik be, bebukik”, és még jobban felerősödnek azok a negatív folyamatok, amelyeket próbálnak megállítani.
A fejlődés útján
Összesen 1269 intézmény és egyéb szervezet egészségügyi célú fejlesztési programja valósult meg az Új Széchenyi Terv révén uniós támogatással – jelentette be augusztus 24-én Szócska Miklós Szegeden. A betegellátás színvonalát és az egészségügyi dolgozók munkakörülményeit javító fejlesztésekhez nyújtott támogatások összege megközelíti a 60 milliárd forintot.
Hamarosan felállhat a minőségügyi szakfőorvosi és szakterületi vezetői hálózat, amely az egészségügyi tevékenység minőségének értékeléséért, fejlesztéséért és a betegbiztonság szempontjainak érvényesítéséért felel majd. A nyugat-európai törekvésekkel összhangban van a kormány által indított Semmelweis-terv, amely a betegségek megelőzését helyezte középpontba.
A legjobbkor jött az emelés
Szócska Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium egészségügyért felelős államtitkára augusztus végén jelentette be, hogy már novembertől 14 százalékkal növelik az egészségügyi alapellátás alapfinanszírozását. A mostani intézkedés a háziorvosok, a védőnők és a fogászati ellátások (területi ellátási kötelezettséggel rendelkező, alapellátást nyújtó fogászati szolgálatok, területi ellátási kötelezettség nélküli fogászati szolgálatok és a fogászati szakrendelések) körét érinti. Az egészségügyi alapellátás alapfinanszírozásának 14 százalékos emelése egyes praxisok esetében a fenntarthatóságot jelentheti – mondta az Országos Alapellátási Intézet főigazgatója augusztus 31-én.
Szócska már augusztus 29-én bejelentette: az egészségügyben végrehajtott béremelésnek jövőre lesz folytatása. A bérrendezés első lépcsőjében augusztusban mintegy 86 ezer dolgozó, most pedig a kormány döntése értelmében nagyjából 27 ezer, az alapellátásban dolgozó szakember juthat több pénzhez még idén, a folytatáshoz szükséges fedezet pedig a jövő évre is megvan.
