Házi őrizet: szűkebb mozgástere lesz Biszkunak

Biszku Béla lakhelyelhagyási tilalmát házi őrizetre változtatta át a Fővárosi Törvényszék kedden.

A két kényszerintézkedés lényegesen különbözik egymástól, hiszen a BKKB döntése úgy szólt, hogy Biszku nem hagyhatja el Budapest területét és hetente egyszer jelentkeznie kell a II. kerületi kapitányságon. A most jogerősen elrendelt házi őrizet viszont szűkebb mozgásteret ad a gyanúsítottnak.

Póta Péter, a Fővárosi Törvényszék szóvivője – személyiségi okokra hivatkozva – érdeklődésünkre azt nem kívánta elmondani, hol kell tartózkodnia a gyanúsítottnak a házi őrizet idején. Más forrásból viszont úgy értesültünk, hogy az őrizet helyéül csütörtökön az egyik fővárosi kórházat jelölték ki, ahol Biszku Béla éppen tartózkodott. A védő a házi őrizetről szóló döntést megfellebbezte, Zámbó Gyula ugyanis nem ért egyet a kórház kijelölésével. Hírek szerint Biszku szeptember 17-től 21-éig állt kórházi ápolás alatt, utána elhagyta a gyógyintézetet.

Miért a sortüzek miatt vette elő Biszku Bélát a főügyészség, amikor korábban már kudarcot vallott ebben az ügyben? Miért most indult meg az eljárás? Olvassa el az mno.hu cikkét!

Biszkuéknak nem tudok megbocsátani – mondta a Magyar Nemzetnek a salgótarjáni sortűz egyik szemtanúja. Olvassa el a Priska József Tamással készült interjút!

A volt politikust az ügyészség felbujtóként elkövetett háborús bűncselekménnyel gyanúsítja. Álláspontja szerint Biszkut felbujtóként felelősség terheli az 1956. december 6-án történt Nyugati téri és a december 8-án lezajlott salgótarjáni vérengzés miatt. Gyanúsítotti kihallgatásán Biszku ártatlannak vallotta magát, vallomást nem tett.

Védőügyvédje, Zámbó Gyula most elmondta: megítélése szerint a nyomozást még az idén befejezheti az ügyészség, addig azonban valószínűleg sort kerítenek Biszku részletes, személyes meghallgatására.

„Kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”

Biszku Béla a rendszerváltást követően akkor került újra reflektorfénybe, amikor két éve Skrabski Fruzsina és Novák Tamás filmet készítettek Biszkuval, szembesítve őt például azzal a dokumentummal, amelyben „kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”. Az egykori belügyér először letiltatta a film bemutatóját arra hivatkozva, hogy az olyan felvételeket tartalmazott, amelyeken nem közszereplőként szerepel. A Bűn és büntetlenség inspirálta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében a „a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra való hivatkozással”.

Később Biszku interjút adott a Duna Televíziónak, amelynek nyomán Szilágyi György jobbikos képviselő feljelentést tett az egykori belügyér ellen, a kommunizmus bűneinek tagadása miatt.

Lex Biszku

Az ügy kapcsán, Gellért Ádám nemzetközi jogász javaslatai alapján készült el az úgynevezett lex Biszku is, amely „az emberiesség elleni bűncselekmények el nem évülésének kimondásával lehetővé tenné az '56 utáni megtorlások politikai megrendelőinek és az igazságszolgáltatás szereplőinek büntetőjogi felelősségre vonását”.

Biszku Béla tudott a legfiatalabb '56-os mártír, Mansfeld Péter letartóztatásáról és kivégzéséről. Ez azokból az iratokból derül ki, amit Mansfeld Péter öccse, László kért ki a levéltárból. Mansfeld Péter és társai 1958-as letartóztatásának jegyzőkönyvében négy név szerepelt, akiknek meg kell küldeni a dokumentumot, köztük az első: „Biszku elvtárs”.