Biszku őrizetbe vétele mérföldkő

Hétfőn őrizetbe vették és gyanúsítottként kihallgatták Biszku Bélát az 1956-os forradalom megtorlását követő cselekmények miatt. A lakásban több lőszert is találtak.

Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága által irányított karhatalom vezetősége, a Katonai Tanács 1956. december 4-én ült össze, amelyen többek között meghatározták, hogy az ellenséggel szemben határozottan fel kell lépni, továbbá gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük. Ezután következtek a karhatalmi alakulatok által a polgári lakosságra leadott sortüzek, köztük az 1956. december 6-án, a fővárosi Nyugati téren történt vörös zászlós tüntetésen és december 8-án Salgótarjánban. Az ügyészség szerint az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága – amelynek Biszku Béla döntési joggal rendelkező tagja volt – közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki neki, amelyeket a karhatalmi erők végrehajtottak. Biszku Béla ezzel a hatóság szerint rábírta a karhatalmi erőket a háborús bűntettek elkövetésére, valamint társaival ezekre a bűncselekményekre szövetkezett. Fegyver a lakáson

Az eljáró ügyészek több lőszert találtak a lakásban, s bár jelen pillanatban a gyanúsítás tárgyát ezek nem képezik, de ha nem rendelkezett engedéllyel, akkor eljárás indulhat ellene – jelentette be a fővárosi főügyész. Ibolya emlékeztetett arra, hogy Biszku korábban gyakran vadászott.

„Kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”

Biszku Béla a rendszerváltást követően akkor került újra reflektorfénybe, amikor két éve Skrabski Fruzsina és Novák Tamás filmet készítettek Biszkuval, szembesítve őt például azzal a dokumentummal, amelyben „kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”. Az egykori belügyér először letiltatta a film bemutatóját arra hivatkozva, hogy az olyan felvételeket tartalmazott, amelyeken nem közszereplőként szerepel. A Bűn és büntetlenség inspirálta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében a „a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra való hivatkozással”.

Később Biszku interjút adott a Duna Televíziónak, amelynek nyomán Szilágyi György jobbikos képviselő feljelentést tett az egykori belügyér ellen, a kommunizmus bűneinek tagadása miatt.

Lex Biszku

Az ügy kapcsán, Gellért Ádám nemzetközi jogász javaslatai alapján készült el az úgynevezett lex Biszku is, amely „az emberiesség elleni bűncselekmények el nem évülésének kimondásával lehetővé tenné az '56 utáni megtorlások politikai megrendelőinek és az igazságszolgáltatás szereplőinek büntetőjogi felelősségre vonását”.

Biszku Béla tudott a legfiatalabb '56-os mártír, Mansfeld Péter letartóztatásáról és kivégzéséről. Ez azokból az iratokból derül ki, amit Mansfeld Péter öccse, László kért ki a levéltárból. Mansfeld Péter és társai 1958-as letartóztatásának jegyzőkönyvében négy név szerepelt, akiknek meg kell küldeni a dokumentumot, köztük az első: „Biszku elvtárs”.

Mint arról az mno.hu korábban beszámolt hétfőn bevitték az ügyészségre Biszku Bélát. Ellene jobbikos képviselők tettek feljelentést a tavaly elfogadott, emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvény alapján.