A rendszerváltás utáni magyar büntető igazságszolgáltatás jelentős mérföldkőhöz érkezett – mondta el Ibolya. Hétfőn őrizetbe vették és gyanúsítottként kihallgatták Biszku Bélát az 1956-os forradalom megtorlását követő cselekmények miatt – jelentette be a megbízott főügyész.
Sortüzek
Biszku nem tett vallomást, a meghatalmazott védő részt vehetett a meghallgatáson. Biszku házi őrizetbe vételére indítványt tett az ügyészség – mondta Ibolya. A Biszku elleni gyanúsítás eleme az 1956. december 6-ai Nyugati téri és a december 8-ai salgótarjáni sortűz elrendelésében játszott szerepe – hangsúlyozta az ügyész. A gyanúsítás lényege, hogy a karhatalmat irányító ideiglenes intézőbizottság utasításokat adott a polgári lakosság elleni megtorlásokra. Ibolya Tibor felidézte: 1956. november 4-én a szovjet és a magyar csapatok között fegyveres összeütközés alakult ki. Kádár János 1956 elején megalakította az illegitim Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt, amely november 7-én esküt tett. A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa az 1956. évi 28. számú határozatával kinevezte a Kádár János vezette Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányt, egyben felmentette a Nagy Imre-kormányt.
Ugyancsak 1956 november elején megalakult a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), melynek a központi, operatív, irányító és döntéshozó testületének, az Ideiglenes Intéző Bizottságnak a tagjai a következők lettek: Biszku Béla mellett Apró Antal, Fehér Lajos, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly és Marosán György. A testület tagjait az MSZMP 1956. november 11-én megerősítette, és Münnich Ferencet is beválasztották a bizottságba. Az 1956. november 7-ei kormányülésen döntés született a karhatalom létrehozásáról, a határozathozatallal és szervezéssel Münnich Ferencet bízták meg. Másnap az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány közös határozatban intézkedett a karhatalom felállításáról, erről azonban jogszabályt sosem adtak ki.
Biszku védte volna a gócokat
Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága 1956. november 21-én tartott ülésének első napirendjén a karhatalom megszervezése szerepelt, az ülésen Biszku Béla is jelen volt, és megszavazta azt a két határozatot, amelyek közül az egyik Földes László hadseregbe delegálásáról, továbbá arról szólt, hogy „egyes gócokat erőteljesebben kell karhatalommal védeni”. Utóbbi kitért arra is, hogy a szervezést gyorsítani kell Miskolcon, Pécsen és Salgótarjánban. Az ügyészségnek a sajtó számára átadott sajtóanyaga szerint Biszku Béla az MSZMP Ideiglenes Központi Vezetősége ülésén 1956 december 3-án többek közt azt mondta: „egyetértek azzal, hogy a munkástanácsokkal szemben olyan politikát kell vinni, hogy a tulajdonképpeni feladatokra kell irányítani a figyelmet, de ezt karhatalmi, rendőrségi fellépés nélkül nem lehet sikeresen megoldani, mert az utóbbi napok azt mutatják, hogy – mert ilyen fellépés nem volt – az ellenforradalmi nyomás rajtuk keresztül erősödött”.
Az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága által irányított karhatalom vezetősége, a Katonai Tanács 1956. december 4-én ült össze, amelyen többek között meghatározták, hogy az ellenséggel szemben határozottan fel kell lépni, továbbá gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük. Ezután következtek a karhatalmi alakulatok által a polgári lakosságra leadott sortüzek, köztük az 1956. december 6-án, a fővárosi Nyugati téren történt vörös zászlós tüntetésen és december 8-án Salgótarjánban. Az ügyészség szerint az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága – amelynek Biszku Béla döntési joggal rendelkező tagja volt – közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki neki, amelyeket a karhatalmi erők végrehajtottak. Biszku Béla ezzel a hatóság szerint rábírta a karhatalmi erőket a háborús bűntettek elkövetésére, valamint társaival ezekre a bűncselekményekre szövetkezett. Fegyver a lakáson
Az eljáró ügyészek több lőszert találtak a lakásban, s bár jelen pillanatban a gyanúsítás tárgyát ezek nem képezik, de ha nem rendelkezett engedéllyel, akkor eljárás indulhat ellene – jelentette be a fővárosi főügyész. Ibolya emlékeztetett arra, hogy Biszku korábban gyakran vadászott.
„Kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”
Biszku Béla a rendszerváltást követően akkor került újra reflektorfénybe, amikor két éve Skrabski Fruzsina és Novák Tamás filmet készítettek Biszkuval, szembesítve őt például azzal a dokumentummal, amelyben „kevesellte a fizikai megsemmisítések számát”. Az egykori belügyér először letiltatta a film bemutatóját arra hivatkozva, hogy az olyan felvételeket tartalmazott, amelyeken nem közszereplőként szerepel. A Bűn és büntetlenség inspirálta azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében a „a magyar történelem szempontjából kiemelkedően fontos dokumentumfilmek és történelmi dokumentumok nyilvánosságra hozatala ne legyen minden esetben kizárható a személyiségi jogokra való hivatkozással”.
Később Biszku interjút adott a Duna Televíziónak, amelynek nyomán Szilágyi György jobbikos képviselő feljelentést tett az egykori belügyér ellen, a kommunizmus bűneinek tagadása miatt.
Lex Biszku
Az ügy kapcsán, Gellért Ádám nemzetközi jogász javaslatai alapján készült el az úgynevezett lex Biszku is, amely „az emberiesség elleni bűncselekmények el nem évülésének kimondásával lehetővé tenné az '56 utáni megtorlások politikai megrendelőinek és az igazságszolgáltatás szereplőinek büntetőjogi felelősségre vonását”.
Biszku Béla tudott a legfiatalabb '56-os mártír, Mansfeld Péter letartóztatásáról és kivégzéséről. Ez azokból az iratokból derül ki, amit Mansfeld Péter öccse, László kért ki a levéltárból. Mansfeld Péter és társai 1958-as letartóztatásának jegyzőkönyvében négy név szerepelt, akiknek meg kell küldeni a dokumentumot, köztük az első: „Biszku elvtárs”.
Mint arról az mno.hu korábban beszámolt hétfőn bevitték az ügyészségre Biszku Bélát. Ellene jobbikos képviselők tettek feljelentést a tavaly elfogadott, emberiesség elleni bűncselekmények elévülhetetlenségéről szóló törvény alapján.
