Biszku tudott Mansfeld Péter kivégzéséről

Mansfeld Péter öccse 53 évet várt, hogy kézbe vegye mártír bátyja levéltári iratait. Mansfeld László csak most szánta el magát, hogy megismerje a múltat.

Az iratokból kiderül, hogy Biszku Béla, aki 1957 és 1961 között belügyminiszter volt, tudott a legfiatalabb '56-os mártír, Mansfeld Péter letartóztatásáról és kivégzéséről. Bár Biszku azt is tagadta, hogy egyáltalán tudná, ki az a Mansfeld Péter, a most átadott akták szerint hazudott. Mansfeld Péter és társai 1958-as letartóztatásának jegyzőkönyvében négy név szerepel, akiknek meg kell küldeni a dokumentumot, köztük az első: „Biszku elvtárs”. Mansfeld László szerint Biszku Béla „ugyanúgy hazudik és ugyanúgy ártalmas erre a társadalomra, mint egész életében volt”.

A Mansfeld-dossziéra véletlenül bukkant rá a köztévé Az Este című műsorának riportere, aki eredetileg annak kívánt utánajárni, hogy az egyszerű polgár hogyan, mennyi idő alatt, milyen iratokhoz juthat hozzá, ha felkeresi az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárát. A riporter először a saját nagyapjára vonatkozó dokumentumokat igényelte, ám ez nem hozott eredményt. Ezzel szinte egy időben kérte ki több mint fél évszázad elteltével Mansfeld László is a rá és öccsére vonatkozó iratokat.

Mansfeld László eddig az ügynöktörvény hiányosságai miatt nem fordult a levéltárhoz, mert úgy gondolta, hogy nem kaphatja meg a teljes anyagot, pedig az ő bosszúja a nyilvánosság lenne. Mint fogalmazott: „Nincs fegyverem, de ha lenne, sem lőnék senkire. Annyi bosszúvágy van bennem, hogy a neveket ismerje meg a társadalom. Tudja meg mindenki, kik mit műveltek.”

Mansfeld Péter bátyja 600 oldal iratot és számtalan fotót kapott meg, ám várhatóan háromszor ennyi lesz a kutatás végeztével.

A törvényi szabályozás miatt azonban nem mindent adhatnak oda. A Mansfeld-ügyben keletkezett zárkajelentéseket például nem adhatja ki a levéltár vágatlan formában, csak azt, ami konkrétan Mansfeld Péterre vonatkozik. Így viszont lehetetlen megérteni a folyamatot, ahogy a kihallgatásban és a későbbi koncepció elkészítésében a társakat egymás ellen hergelték, ahogy spiclik által nyomást gyakoroltak a vádlottakra, hogy végül összeálljon az ellenforradalmi terrorcsoport alapításának vádja és az ebből következő ítélet.

Mansfeld Péter az 1956-ot követő megtorlás legfiatalabb áldozata. Kivégzésének 53. évfordulója március 21-én volt.