Biszkunak mégsem áll olyan rosszul a szénája

Biszku Béla ellen 18 évvel ezelőtt is vádat lehetett volna emelni, erre mégsem került sor. A kommunista belügyért most olyan feljelentés alapján vették őrizetbe, amit két éve elutasítottak. Jó lenne tudni, miért.

Az ügyészség azt is közölte portálunkkal, hogy Biszku ügyében a március óta tartó nyomozás során a sortüzekkel kapcsolatban sikerült olyan okirati bizonyítékokat beszerezni, melyek alapján felmerült a megalapozott gyanú, és megtörténhetett a kihallgatás. Leszögezték: a nyomozást az emberiesség elleni bűncselekmény gyanújával, vagyis a „lex Biszku”-ra támaszkodva indították el. Ezzel azonban csak az a probléma, hogy a Jobbik feljelentése Biszku belügyminiszteri (1957. március 1-je utáni) szerepére vonatkozott, továbbá nem a genfi egyezmények, hanem a „lex Biszku”-ba foglalt úgynevezett kommunista bűncselekmények alapján nyomoztak. Így úgy látszik, mintha az ügyészség hivatalból eljárva kezdett volna el nyomozni. Ezt azonban már 18 éve megtehette volna. Mindezt Kahler Frigyes is alátámasztotta. A Lánchíd Rádiónak nyilatkozva elmondta, hogy 18 éve el lehetett volna járni, s hogy semmilyen új bizonyíték nem került elő azóta, ő is az 1994-es anyagokból dolgozott.

Az ügyészség megerősítette, amit Ibolya Tibor fővárosi főügyész hétfői tájékoztatóján közölt: a megtorlások idején az igazságszolgáltatás befolyásolásával, súlyosabb ítéletek kimondására ösztönzéssel kapcsolatos cselekmények vizsgálata továbbra is a nyomozás tárgyát képezi. Ismeretes, Biszku Béla belügyminiszterként az 1956-os forradalom leverését követően kevesellte a fizikai megsemmisítések számát.

Még a bíró is figyelmeztetett

„Mindenképp pozitívum, hogy a sortűzügyeket elővette az ügyészség, de mindez felveti azt a kérdést, hogy nem történtek-e súlyos szakmai hibák az ügyészségen az elmúlt 18 évben” – véli Gellért Ádám. A 90-es években az ügyészség a vádlottak padjára ültette a sortüzekben részt vevő feltételezett bűnösöket: 12 emberből tízet akkor felmentett a bíróság, mert teljességgel megalapozatlan volt a vád. Az ügyben eljáró bíró azonban már akkor felhívta az ügyészség figyelmét, hogy sérült a törvény előtti egyenlőség alapelve, hiszen Biszku Béla, Czinege Lajos vagy éppen Földes László is hiányzott a vádlottak padjáról. Márpedig a forradalom leverését követő megtorlásokban az egykori kommunista politikusok fontos szerepet töltöttek be. Egy ügyész végigülte a tárgyalásokat, egy sor szakértő történész „dolgozott a keze alá”, az említett főkolomposok és társaik mégis megúszták a felelősségre vonást, még csak nyomozás sem indult velük szemben.

A konkrét üggyel kapcsolatban Gellért Ádám elmondta, hogy az ügyészségnek azt kell bizonyítania, hogy az Ideiglenes Intéző Bizottság (IBB), melynek Biszku is tagja volt, „felbujtotta” a később sortüzekre elvi parancsot adó Katonai Tanácsot.

Szilágyi György jobbikos képviselő egy a Duna Televíziónak adott interjúja miatt a kommunista bűnök tagadásának vádjával feljelentette korábban Biszkut, az ügy azonban eltűnt a süllyesztőben. Miután a bíró felfüggesztette az eljárást, a feljelentés 2011-ben az Alkotmánybíróság asztalán landolt, majd visszakerült az elsőfokú bírósághoz. A felhozott vád alapján időközben elítéltek az egyik Milla-tüntetésen egy táblával hadonászó férfit, Biszku ellen viszont azóta sem indult semmilyen eljárás az ügyben.

A civil próbálkozás elhalt

Furcsa tény, hogy Gellért Ádám 2010-ben szintén Biszku belügyminiszteri tevékenységével kapcsolatban tett feljelentést, ám akkor a Fővárosi Főügyészség nem kezdett el hivatalból nyomozni Biszku Béla sortüzekben játszott szerepével kapcsolatban. Két éve az ügyészség elmeszelte a próbálkozást, a Jobbik feljelentését követően mégis nyomozás indult, és az őrizetbe vétel is megtörtént.

A volt belügyminiszter bűneinek feltárása a „lex Biszku” alapján lehetséges, az ellene tett feljelentéssel, a nyomozás elindulásával talán kimondhatjuk: meg is kezdődött. Az ügyészség részben nyilvánosságra hozta, hogy milyen bizonyítékok mentén zajlik az eljárás, de annak végkimenetele megjósolhatatlan, hiszen az eddig ismert adatok segítségével sem sikerült megfogni Biszkut az elmúlt 18 évben. Tanúk nem igazán jöhetnek szóba, de nem zárható ki, hogy újabb gyanúsítás következik. Előbb-utóbb vádemelési javaslattal kell zárulnia az eljárásnak, ellenkező esetben a nyomozás eredmény nélkül zárul. Az pedig a kommunista bűnösök felmentő ítéletével lenne egyenértékű.