Így rendeznék a Tobin-ügyet

Az Európai Bizottság közvetítő szerepet játszhat a Tobin-ügy rendezésében – közölte Viviane Reding szóvivője.

„Az európai elfogatóparancs működése attól függ, hogy a tagállamok hajlandóak-e együttműködni egymással. Ez csak akkor tud és akkor fog működni, ha megvan a kölcsönös bizalom egymás igazságügyi rendszerei iránt” – hangsúlyozta Mina Andreeva a Tobin-ügy kapcsán, és felhívta a figyelmet arra: az unió javaslattevő–végrehajtó intézményének nincs jogköre arra, hogy kikényszerítse az európai elfogatóparancsról szóló uniós kerethatározat érvényesítését. Ez – jegyezte meg – 2014. december elsejétől meg fog változni a Lisszaboni Szerződés értelmében.

„A bizottság továbbra is figyelemmel kíséri és előmozdítja azt, hogy a jogszabályt az európai elfogatóparancsról szóló kerethatározattal összhangban hajtsák végre” – hangsúlyozta a szóvivő. Emlékeztetett arra, hogy e tárgykörben eddig három részletes végrehajtási jelentés született.

Reding válasza

A Tobin-ügyben az MNO birtokába került Viviane Reding Navracsics Tibornak írt válaszlevele, amely alapján úgy tűnik, az Európai Bizottság alelnöke kikényszerítené az ír gázolóra kiszabott letöltendő fogházbüntetést.

Az EB igazságügyekért felelős alelnöke még júniusban ígéretet tett rá, hogy a magyar és az ír igazságügyi minisztérium háromoldalú tárgyaláson egyeztethet arról, milyen módon vonható felelősségre az Írországban tartózkodó férfi.

Az alelnök szavaira reagálva Navracsics Tibor azonnal levelet küldött Brüsszelbe, és arról érdeklődött, mikor és hol találkozhatna személyesen Redinggel. A két ország igazságügyi tárcáinak képviselői ugyan július közepén egyeztettek, a KIM vezetőjének a személyes találkozót érintő kérdésére azonban nem érkezett felelet, így Navracsics múlt pénteken újabb levelet küldött. Reding válaszában többek között az szerepel, szerinte a feleknek folytatniuk kell az informális megbeszéléseket annak érdekében, hogy ki lehessen kényszeríteni az ír bíróságtól a Magyarországon kiszabott letöltendő fogházbüntetés végrehajtását. Az Európai Bizottság igazságügyi főigazgatójánál ezért egy újabb szakmai egyeztetést kezdeményezett az ügyben.

Sikeres közvetítés

Andreeva szerdán felhívta a figyelmet arra, hogy az uniós testület nemrégiben sikeresen közvetített Litvánia és Ausztria között egy ügyben, és ennek köszönhetően azt lezárhatták. „A formula jól működött, így hát itt is ezt tette a bizottság: összehozta a feleket, hogy együtt tekintsék át a kérdést” – fogalmazott Reding szóvivője. Utalt arra, hogy az Európai Bizottság alelnöke, amint tudomást szerzett a Tobin-ügyről, a magyar és az ír igazságügyi tárca magas rangú képviselőinek részvételével találkozót szervezett július 17-én.

A Tobin-ügy háttere

Az ír állampolgárságú Francis Ciarán Tobin 2000. április 9-én Leányfalun halálra gázolt két gyereket. A magyar bíróság 2002-ben távollétében 18 hónap fogházra ítélte. A magyar hatóságok kiadatási kérelmét az ír legfelsőbb bíróság idén júniusban végleg elutasította.

A brüsszeli szóvivő az ügy hátterével kapcsolatban kifejtette: a gondok abból fakadtak, hogy az európai elfogatóparancsról szóló uniós kerethatározatot eredetileg nem megfelelően ültették át az ír jogba. Belevették ugyanis, hogy az érintett személy akkor adható ki, ha megszökött a kiadatást kérő államból, mielőtt megkezdte vagy letöltötte volna büntetését. Ezt az előfeltételt az uniós kerethatározat nem tartalmazza. Az ír bírói fórum előtt Tobin Magyarországról való távozásának körülményeit megvizsgálva nem bizonyosodott be, hogy a férfi megszökött volna Magyarországról, ezért a kiadatási kérelmet elutasították.

Változó ír jogszabály

Az ír szabályozást később megváltoztatták, kivették belőle az említett kiadatási előfeltételt. Ezzel az ír jogi előírásokat összhangba hozták az uniós szabályozással. Az ezt követően kibocsátott második európai elfogatóparancs ügyében az ír legfelső bíróság 3:2 arányban úgy döntött, hogy Tobin így sem adható ki, mert az ír belső jog módosításának nincs visszaható hatálya.

Reding szóvivője az Európai Bizottság nevében üdvözölte azt, hogy az ír jogszabályt módosították, „így a probléma nem merülhet fel későbbi esetekben”.