A Magyar Nemzet keddi számában arról írt, hogy a kormány hajlandó lenne megfontolni, hogy felső határt vezessenek be az egy főnek havonta kifizethető szociális támogatások esetében. Ezzel kapcsolatban az Emberi Erőforrások Minisztériuma közölte: valóban bevezetik, már számításokat végeznek és előkészítés alatt állnak a törvényjavaslatok is.
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának közleménye szerint a segélyplafon bevezetésének célja, hogy segélyből ne lehessen magasabb jövedelemre szert tenni, mint munkából.
A dokumentumban emlékeztettek arra, hogy a segélyeket és a támogatásokat a kormány eddig is több esetben kötelezettségekhez kötötte. Példaként említették, hogy az ötven óránál többet igazolatlanul hiányzók után nem vehető igénybe iskoláztatási támogatás, ennek következményeként mára drasztikusan csökkent az iskolai hiányzások száma. Egy másik példaként hozták fel a jövedelempótló szociális ellátásokat (a foglalkoztatást helyettesítő támogatást és a rendszeres szociális segélyt), amelyek esetében már létezik az együttfolyósítási összeghatár. Mint írták, ennek a szemléletváltásnak az eredménye, hogy számos, korábban munkanélküli ember ma már közmunkában dolgozik.
A közlemény szerint a gyermeknevelést közvetlenül segítő juttatások, a megváltozott munkaképességűek és a fogyatékossággal élő emberek közvetlen ellátásai, valamint a nyugellátások a segélyplafon bevezetését követően sem változnak.
Giró-Szász András kormányszóvivő hétfőn, az M1 Ma reggel című műsorában az IMF-megállapodás esetleges következményeiről szólva azt mondta: „sem nyugdíj-, sem bérbefagyasztás, sem a családi pótlék csökkentése nem jöhet szóba”.
