Navracsics Tibort azzal összefüggésben kérdezték az újságírók, hogy szerdán Mina Andreeva, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökének, Viviane Redingnek a szóvivője a magyar közmédia tudósítóinak érdeklődésére azt mondta, az Európai Bizottság közvetítő szerepet játszhat a Tobin-ügy rendezésében, vagyis összehozza egymással a feleket, hogy meg tudják vitatni a kérdést.
Navracsics „megoldást” kér
A magyar miniszter erre reagálva emlékeztetett arra, hogy négy hónapja írt levelet az ügyben Viviane Redingnek, és segítséget kért tőle az ügy megoldásában. Navracsics arra hívta fel a figyelmet, jó viszonyban van ír kollégájával, ezért ő nem is közvetítést kért a bizottság elnökétől, hanem „megoldást”. Közölte, olyan megoldásra van szükség, amely lehetővé teszi: ne fordulhasson elő, hogy az Európai Unió egyik tagállamában egy közlekedési balesetet okozó ember két gyermeket megöl, majd nem kell letöltenie a jogerősen kiszabott büntetését.
Navracsics úgy fogalmazott: „az a biztos, aki egyébként olyan mértékben van elfoglalva más, elsősorban kelet-európai országok igazságszolgáltatási rendszerének ágával-bogával, hogy az leköti gyakorlatilag minden idejét, az egy kicsi figyelmet fordíthatna arra az esetre is, hogy itt szabadon mászkál egy olyan ember, aki két gyermeket megölt”. Közölte, ő azt kéri a bizottságtól, hogy „próbálja meg azt megoldani, hogy Írország végrehajtsa a magyar bíróság ítéletét, vagy adja ki a magyar hatóságoknak Tobin urat”.
Reding érvényesítse az EU értékeit
Elmondta, azt kérte Viviane Redingtől, hogy ebben az esetben érvényesítse az Európai Unió értékeit. Úgy fogalmazott: „az Európai Unió egy értékközösség, amelynek értékeire számtalanszor felhívják a mi figyelmünket is, akkor itt most egy biztos érvényesítse az Európai Unió értékeit”. Közölte, a szülőkkel és a magyar hatóságokkal is egyetértve azt kéri, hogy Írország vagy adja át a magyar hatóságoknak a gázolót, hogy a kiszabott jogerős ítéletet végrehajthassák, vagy pedig az ír hatóságok hajtsák végre a jogerős ítéletet.
Arra a kérdésre, hogy az Európai Unió a gyakorlatban mit tehetne az ügyben, azt mondta, „például politikai nyomást gyakorolhatna, és a jövőre vonatkozóan a jogi szabályozást alakíthatná úgy, hogy ne fordulhasson elő még egyszer egy ilyen eset, hogy egyetlen ország kivételnek tekinti magát egy egyébként kötelezően elfogadott jogintézmény hatálya alól”.
A Tobin-ügy háttere
Az ír állampolgárságú Francis Ciarán Tobin 2000. április 9-én Leányfalun halálra gázolt két gyereket. A magyar bíróság 2002-ben távollétében 18 hónap fogházra ítélte. A magyar hatóságok kiadatási kérelmét az ír legfelsőbb bíróság idén júniusban végleg elutasította.
A brüsszeli szóvivő az ügy hátterével kapcsolatban kifejtette: a gondok abból fakadtak, hogy az európai elfogatóparancsról szóló uniós kerethatározatot eredetileg nem megfelelően ültették át az ír jogba.
Belevették ugyanis, hogy az érintett személy akkor adható ki, ha megszökött a kiadatást kérő államból, mielőtt megkezdte vagy letöltötte volna büntetését. Ezt az előfeltételt az uniós kerethatározat nem tartalmazza. Az ír bírói fórum előtt Tobin Magyarországról való távozásának körülményeit megvizsgálva nem bizonyosodott be, hogy a férfi megszökött volna Magyarországról, ezért a kiadatási kérelmet elutasították.
Változó ír jogszabály
Az ír szabályozást később megváltoztatták, kivették belőle az említett kiadatási előfeltételt. Ezzel az ír jogi előírásokat összhangba hozták az uniós szabályozással. Az ezt követően kibocsátott második európai elfogatóparancs ügyében az ír legfelső bíróság 3:2 arányban úgy döntött, hogy Tobin így sem adható ki, mert az ír belső jog módosításának nincs visszaható hatálya.
Reding szóvivője az Európai Bizottság nevében üdvözölte azt, hogy az ír jogszabályt módosították, „így a probléma nem merülhet fel későbbi esetekben”.
