A rendszerváltást követően azt gondoltuk, hogy a közép-európai térségben az európai élvonalhoz való felzárkózás lineáris lesz, de voltak cikcakkok, Magyarország jelenleg egy cakkban van – többek között erről is beszélt Bajnai Gordon egy budapesti gazdaságpolitikai konferencián. A volt miniszterelnök 2007. július 1-jén került be a Gyurcsány Ferenc vezette kormányba, amikor a magyar gazdaság éppen 3,8 százalékról lassult le 1,5 százalékra, majd az év végére recesszióba süllyedt.
Nemzeti fejlesztési miniszteri posztját 2008. május 15-én foglalta el Bajnai. A világgazdasági válság előtt még apró növekedést könyvelhetett el a magyar gazdaság, majd 2009-ben, amikor a miniszterelnöki posztot átvette bukott elődjétől, „sikerült” 8 százalékos mínuszt is produkálni. Bajnai akkor nem beszélt cakkokról, pedig a visszaesés mértéke a mainak pontosan a nyolcszorosa volt, miközben a térségben Lengyelországban apró növekedés, Csehországban 4,4, míg Szlovákiában 5,4 százalékos volt a visszaesés.
Miért csak most ismerte föl?
A volt miniszterelnök szerint a hazai gazdasági fejlődés legjobb periódusa az 1995–2001-ig tartó időszak volt, de 2002-től kezdve egyre jobban elmaradtunk a lehetőségeinktől, 2006–2008 között erős kiigazítás történt, amely hazánk növekedési potenciáját jelentősen visszavetette. Vajon erre miért nem hívta föl a figyelmet a Haza és Haladás Alapítvány vezetője még kormányzati szereplőként? Miért csak 2012 őszén jutott el erre a felismerésre?
Bajnai fejtegetéseiből az is kiderült, hogy napjainkban az innováció már rég elmarad a kívánatostól. A KSH adatai szerint 2002-ben a teljes nemzeti termék egy százalékát költöttük K+F beruházásokra, 2006-ban 1,01, 2010-ben 1,16 százalékát. Nyolc év alatt sikerült a balliberális kormánynak 0,16 százalékkal növelni a GDP-n belül a K+F arányát. Úgy tűnik, a volt szocialista kormánytag ezt a folyamatot is csak a bársonyszéken kívül találja aggasztónak.
Óriási visszaesés volt
A volt miniszterelnök azt is felrótta a mostani jobbközép kabinetnek, hogy a versenyképesség terén is jelentős visszalépés történt a korábbi évekhez képest. Az IMD 2010 májusában megjelent World Competitiveness Yearbook 2010 című kiadványában Magyarország a 42. helyen szerepelt, ami a 2003-hoz képest héthelyes visszaesést jelentett. A World Economic Forum listáján 2005–2008 között több mint 20 helyezéssel romlott a besorolásunk.
Az állam a korrupció fogságában van – jelentette ki Bajnai. A Transparency International korrupciós ranglistáján Magyarország 2006-ban a 41., 2008-ban a 47., 2009-ben a 46., 2010-ben az 50. helyen állt. A visszaesés jól látható a volt miniszterelnök regnálása idején, ráadásul pont az ő kormányzása idején került napvilágra a Hagyó-ügy is. A volt kormányfő emellett az összes gazdasági problémát a jelenlegi kormány nyakába varrta, majd bejelentette, hogy a megoldási javaslatait két hónap múlva fogja elmondani.
