Budai Gyula kifejtette: a most beterjesztett javaslat egy törvénycsomag első eleme, amely a földforgalmat és a földszerzést kívánja átfogóan szabályozni. Ezt követik majd az üzemszabályozási és a családi gazdaságokról szóló törvényjavaslatok. Ezzel a törvénycsomaggal szeretné a kormány hosszú távon szabályozni a magyar mezőgazdaság működési feltételeit – közölte az államtitkár.
Konszenzusra törekednek
Leszögezte: a kormány ebben a témában konszenzusra törekszik, mivel ez a törvényjavaslat hosszú távra határozza meg a magyar mezőgazdaság működési feltételeinek legjelentősebb szegmensét, a földtulajdonszerzés és a földbérlet lehetőségét. Ezért is folytattak a kérdéskörről társadalmi vitát, külön is egyeztetve a témáról az ellenzéki pártok képviselőivel.
Az államtitkár emlékeztetett: a törvényjavaslat a jogi személyek földtulajdonszerzését továbbra is kizárja Magyarországon. Emellett a föld adásvételéhez hatósági engedély lesz szükséges a törvényjavaslat hatályba lépését, azaz 2014. május elsejét követően.
A családi gazdaságok megerősítése
A törvényjavaslat elsődleges célja a családi gazdaságok megerősítése, hogy a magyar mezőgazdaság földtulajdon-szerkezete a középbirtokok felé mozduljon el. Földtulajdont csak helyben lakó földműves – azaz a föld megművelésével élethivatásszerűen foglalkozó – gazdálkodó szerezhet, illetve ilyen személy bérelhet földet.
Hiányosságokról beszél az ellenzék
Az ellenzéki képviselők – köztük Varga Géza (Jobbik), Gőgös Zoltán (MSZP), valamint Szabó Rebeka (LMP) – több kifogást is emeltek a törvényjavaslattal kapcsolatban. Gőgös Zoltán egyenesen azt indítványozta a bizottsági ülés kezdetén, hogy a javaslatot vegyék le a napirendről és további társadalmi vitát folytassanak róla, mivel szerinte az nem elég kidolgozott, több helyen hézagos és nem ad megfelelő útmutatást bizonyos kérdések eldöntéséhez.
Varga Géza a zsebszerződések kiszűrésének fontosságára hívta fel a figyelmet, valamint arra, hogy az úgynevezett földvédő bizottságoknak több jogosítványt kellene adni a túlkapások megakadályozására. Szabó Rebeka elszalasztott lehetőségnek nevezte az új földtörvény tervezetét, amelyet szerinte át kellene dolgozni, egybekötve egy szociális földreform megvalósításával.
A jelen lévő kormánypárti képviselők ugyanakkor valamennyien általános vitára alkalmasnak találták a törvényjavaslatot és a többség úgy vélte, hogy a javaslat elfogadását követően is, még 2014. május elsejéig van idő a tapasztalatok alapján az elfogadott törvény finomhangolására.
