Az Országgyűlés foglalkoztatási és munkaügyi bizottsági meghallgatásán Szalai Piroska kiemelte: a női foglalkoztatottság további növelése érdekében rugalmasabbá és családbarátabbá kell tenni a munkaerőpiacot, emellett szükséges a gyermekellátási és idősgondozási kapacitást bővíteni, az azonnal alkalmazható foglalkoztatási modelleket biztosítani. A miniszteri biztos rámutatott arra, hogy a kormány munkahelyvédelmi akcióterve a női foglalkoztatottsággal kapcsolatosan is tartalmaz intézkedéseket, illetve az európai uniós forrásokat is felhasználják a nők foglalkoztatottságának javítására, inaktivitásuk elkerülésére.
Bölcsődék, kerekasztal és törvénykönyv
Bertha Szilvia, a Jobbik képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy a bölcsődék és az óvodák kapacitásának országos eloszlása gondot jelent, s probléma az is, hogy az általános iskolákban délután háromtól többnyire nem megoldott a gyermekek felügyelete. Szerinte az oktatási rendszert úgy kellene szervezni, hogy a szülők munkaidejét is figyelembe vegyék.
Ertsey Katalin, az LMP képviselője arra hívta fel a figyelmet, hogy fontos lenne a népesedési kerekasztal ajánlásainak figyelembe vétele a nők foglalkoztatási helyzetének javításában. Kara Ákos fideszes képviselő, a bizottság alelnöke kiemelte: a kormány munkahelyvédelmi akcióterve a munkaerőpiacon veszélyeztetett csoportok számára, köztük a gyesről visszatérő munkavállalók esetében pozitívumokat tartalmaz.
Gúr Nándor szocialista képviselő, a bizottság elnöke szerint A munka törvénykönyve a foglalkoztatás tekintetében ugyan rugalmasabb, de nem biztonságosabb a korábbinál, a 15–24 éves korosztály foglalkoztatási rátája pedig alacsony, és nem történik előrelépés.
Több munkaerő-piaci eszközt is alkalmaz a kormány
Képviselői kérdésekre reagálva Szalai Piroska elmondta: az inaktivitás megelőzése érdekében több munkaerő-piaci eszközt is alkalmaz a kormány, a részmunkaidősök arányát pedig úgy kell növelni, hogy közben a teljes munkaidős foglalkoztatottság ne csökkenjen. A fiatalok foglalkoztatási rátája 11 éve folyamatosan csökken, a gazdasági válságra pedig a munkaadók úgy is reagálnak, hogy nem vesznek fel új munkaerőt – tette hozzá.
Egyhangú döntés született
Szabó Marcel jelölését a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsman-helyettesi posztra egyhangúlag támogatta az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága.
Szabó Marcel a bizottsági meghallgatáson arról beszélt, hogy a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ombudsmanhelyettes munkája szól az egészséges környezethez való jog mint egyéni jog védelméről, valamint az alaptörvényben megfogalmazott, jövő nemzedékek kollektív jogának megóvásáról is, illetve arról a felvilágosító jellegű munkáról, amely a társadalmi figyelem felkeltését tűzi ki célul. A jelölt hangsúlyozta: nagy örömmel és elkötelezettséggel látná el ezt a feladatot, ha kiérdemelné az Országgyűlés támogatását. A meghallgatáson minden frakció jelezte, hogy támogatja a jelölt megválasztását; a bizottság 27 igen szavazattal fogadta el Szabó Marcel jelölését.
Szakmai egyeztetésre került sor
Levette a napirendről a hegyközségekről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága, a javaslatot korábban Tiffán Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselő nyújtotta be önálló indítványként.
A képviselői önálló indítvány napirendről való levételét Font Sándor (Fidesz), a bizottság elnöke javasolta a frakció döntése alapján, amellyel a képviselők többsége egyetértett, csupán három jobbikos honatya tartózkodott. Horváth István (Fidesz), a bizottság alelnöke tájékoztatta a testületet arról, hogy az ülést megelőzően szakmai egyeztetésre került sor, ugyanis az indítvány benyújtását megelőzően széles körben ezt nem tették meg. A mostani egyeztetés során a szakértők egyetértettek abban: a hegyközségi törvény módosítása időszerű, és a Tiffán Zsolt által előterjesztett indítvány jó alapot ad a módosításhoz, ám azt több helyen is pontosítani kell. A következő napokban folytatják le majd azokat az érdemi megbeszéléseket, amelyek során a szükségesnek ítélt pontosításokat megteszik a szakemberek.
---- Normakövetőkké váltak ----
A kiskorúak védelméről szóló médiaszabályozás beváltotta a reményeket, a legnagyobb televíziók és rádiók normakövetőkké váltak – mondta Kollarik Tamás, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) médiatanácsának tagja az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának ülésén. A bizottság a médiatanács 2011-es munkájáról szóló beszámolót hallgatta meg, valamint a hatóság tavalyi, hírközlési tevékenységéről szóló jelentést, amelyeket kormánypárti többséggel elfogadtak a képviselők. Ugyancsak elfogadták az NMHH és a médiatanács tavalyi zárszámadását.
A jobbikos Pörzse Sándor a média kiegyensúlyozottságának felügyeletére kérdezett rá, míg az LMP-s Karácsony Gergely a helyi rádiós frekvenciák pályáztatási és szerződésmódosítási gyakorlatára, az Axel-Springer, valamint a Ringier fúzióját elutasító döntésre, és arra is választ vár: mikor fogja a hatóság a Klubrádiót érintő bírósági döntéseket végrehajtani.
Cser-Palkovics András, a bizottság fideszes elnöke a fogyatékkal élők számára is akadálymentesített műsorok gyakorlatára, a magyar zenei kvóták teljesülésére és a médiatanács támogatási gyakorlatára kérdezett rá, emellett a kiskorúak védelméről szóló törvényi előírás megvalósulására.
Kollarik Tamás közölte: a kiegyensúlyozottsági ügyekben minden esetben a törvényi előírásoknak megfelelően jártak el, a feladatuk ebben az esetben a közügyekben releváns információk kiegyensúlyozott bemutatásának védelme. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a szerkesztői szabadság körébe tartozó kérdések nem kérhetők számon a médiatanácson. Elmondta azt is, hogy a közmédiumok és a jelentősebb médiaszolgáltatók 2015-re lesznek teljes egészében akadálymentesítettek. A filmtámogatásokról szólva közölte: összesen 340 millió forintot osztottak szét tavaly animációs, dokumentum- és ismeretterjesztő filmek támogatására. A magyar zenei kvótákkal kapcsolatban ismertette, hogy decemberre készül el az a szoftver, amely a rádiókat és a hatóságot is segíti a magyar zeneszámok arányának mérésében.
Auer János, a médiatanács másik tagja az Axel-Springer és a Ringier fúziójának elutasítását azzal indokolta: a hatóság szerint releváns piacon olyan médiamonopólium kialakulását eredményezte volna a fúzió, amely sértette volna a plurális tájékoztatás kívánalmát. A Klubrádióval kapcsolatban úgy fogalmazott: a legutóbbi bírósági döntés írásos változatát még nem kapta meg a hatóság, a további lépésekről majd ezt követően dönt a testület.
Andrássy György, az NMHH főosztályvezetője közölte: egy vidéki rádiós frekvenciáról szóló szerződés módosításakor minden esetben megvizsgálják, hogy az változtatna-e az eredeti pályázatok elbírálási sorrendjén. Mint mondta, a Lánchíd Rádió úgy módosíthatta vidéki szerződéseit, hogy a hálózatba kapcsolódás után is biztosította helyi tartalmak sugárzását az öt vidéki frekvenciáján.
A hírközlési tevékenységről szóló beszámolóban Beke Nándor szabályozási igazgató elmondta, hogy 2011-ben tovább csökkent a vezetékes telefonnal rendelkezők száma, miközben növekedett a mobiltelefonosoké. Mint mondta, már csak minden nyolcadik háztartásról mondható el, hogy nem rendelkezik mobiltelefonnal. Fokozatosan bővült az internetpiac is, különösen a mobilinternet-előfizetések száma növekedett.
Az NMHH és a médiatanács tavalyi zárszámadását ismertetve Baross Gyula, az NMHH igazgató-helyettese azt közölte, hogy a hatóság 22,3 százalékkal teljesítette túl bevételeit, kiadásait pedig több mint 50 százalékkal faragta le, a maradványt pedig a digitális átálláshoz kapcsolódó feladatokra fordítja majd.
Alkalmas a vitára
Általános vitára alkalmasnak tartotta a parlament gazdasági bizottsága Rogán Antal, Menczer Erzsébet és Cser-Palkovics András (Fidesz) képviselők önálló indítványát, amely az elektronikus hírközléssel és a digitális átállással összefüggő egyes törvényeket módosítja.
Az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslat fogyasztóvédelmi részét támogatta frakciója nevében Baja Ferenc (MSZP), de a frekvenciaárverés szabályainak visszaható hatályú módosítását elvetette a bizottsági vitában.
