A januári és márciusi „lengyeles”, a magyar kormány mellett állást foglaló tömegmegmozdulás után immár a harmadik békemenet indul a Kossuth térre. Bencsik András szervező szerint mostanra már kialakult egy képesség a magyarokban arra, hogy ellenálljanak, amikor valaki kívülről be akar avatkozni az ország ügyeibe.
– A tanulság mindig ugyanaz. 2010-ben a mostani kormányerők elképesztő győzelme igazi forradalmi változást jelentett, szerintem ekkor zárta le posztkommunista múltját Magyarország. Erre a látványos fordulatra jött az első válaszcsapás; az itt a kérdés, hogy egy lopakodó birodalmi törekvés, vagy a nemzetek, értékek Európája kerekedik felül. A második békemenetnek elképesztő nyomatékot adott a lengyelek jelenléte március 15-én. Most, a harmadik előtt könyörtelen nyomást gyakorolnak ránk, megint kintről. Van egy iszonyú adósságteher, az EU és az IMF pedig azt teszteli, a magyarok mikor lázadnak fel a kormányuk ellen. Nekünk ez továbbra is rettenetesen fáj, meg akarjuk mutatni, hogy kitartunk a saját magunk által választott kormány mellett – fogalmaz az mno.hu-nak Bencsik.
A Demokrata főszerkesztője felidézte, a januári vonuláson nagyon bíztak abban, hogy 100 ezer ember meghallja a hívó szót, aztán mégis csaknem félmillióan jöttek össze; „mindenki attól félt, hogy valakik 'öt perc múlva' megbuktatják Orbán Viktort, ha nem csinálunk valamit”, emlékezett vissza Bencsik. Arra a kérdésre, hogy most hány emberre számítanak, azt válaszolta: most talán nem érzik akkorának a bajt, de százezer ember azért összejöhet most is.
Az október 23-ai békemeneten nem lesznek felszólalások, bár a friss fejlemények – az EU által Magyarországra kényszerített újabb egyenlegjavító intézkedés – talán indokolták volna. Bencsik így vélekedik erről:
– Nem vagyunk ellene egy jól sikerült szereplésnek, de a békemenet kifejezetten olyan „műfaj”, ahol maguk a résztvevők szerepelnek. Egyetlen felszólalás lesz, Orbán Viktor miniszterelnök fog beszélni a Kossuth téren, a menet végén. Ez korábban is jól „működött”.
Mint a Magyar Nemzet korábban hírt adott róla, eredetileg a Hősök teréről indult volna a békemenet, az indulási helyszín azonban – érthető okokból – megváltozott.
– A Jobbik a Deák téren, a Milla az Erzsébet hídnál tart rendezvényt, úgy döntöttünk, hogy ha lehet, ne ütközzünk egymással, semmi értelme nem lett volna, hogy egymást háborgassuk. És nem is lett volna elegáns, hogy vonulunk befelé a gyönyörű Andrássy úton, és valahol lefordulunk jobbra. Aztán mindenképpen egy ötvenhatos helyszínt szerettünk volna választani; a Széna térről Európa legszebb hídján át megyünk a Kossuth térre – részletezte a lapszerkesztő, aki szerint a békemenet fényes bizonyítéka annak, hogy mára kialakult egy ellenállási képesség a külső beavatkozás veszélye miatt. – Ha ezerszer próbálkoznak viszonyaink befolyásolásával, akkor mi ezerszer is utcára fogunk menni. Egyébként azt, hogy milyen erős kapocs alakult ki választók és választottak között, egyszer majd történészek fogják elemezni; szokták mondani, hogy három magyar négyfelé, meg hogy mekkora a széthúzás. Ezzel szemben a 2002-es választások két fordulója között létrejött nemzeti összefogás csak egyre erősebb lett, és kitartott 8 esztendőn át, így következett be a fordulat 2010-ben. Mi továbbra is védjük az értékeinket, hiába próbálkoznak kívülről, amíg nem kezdenek el bombázni – így Bencsik.
A békemenet szervezője azt is elmondta, a Békemenet Egyesület jelen pillanatban még mindig nincs „teljesen” bejegyezve, szerinte azért, mert valakik az ügyészségen halálosan rettegnek tőle, ezért is támadták meg első fokon. Azonban ez a menetet nem zavarja, „csak elvi jelentősége van, rendezvényt bárki tarthat ma Magyarországon” – kerekíti le gondolatát.
Bencsik András figyelmeztet arra is, hogy nem szabad közönyösnek lenni a mai helyzetben, amikor ekkora adósságban úszik az ország.
– Tizenegyezer-milliárd. Ennyivel növelték Magyarország államadósságát 2002 és 2010 között. Ha a szocialista-liberális kormányok, illetve Demszky Gábor csak felveszi a fizetését és nem csinál semmit, ekkora összeggel lennénk gazdagabbak. Ezt az adósságot azonban vissza kell fizetni. Elismerjük, hogy sokan nem képesek, de ki kell bírnunk. Tűrtük, hogy a nyakunkon üljenek, most meg kell fizetnünk az árát, nincs más választásunk. A „Nem leszünk adósok” jelszavunk kétértelmű: egyrészt tudjuk, hogy ki kell szabadulnunk az adósságból, másrészt viszont ha be akarnak avatkozni a dolgainkba, az nem marad válasz nélkül.
Amit a békemenetről feltétlenül tudni kell - sajtótájékoztató csütörtökön:
A márciusi békemenet képekben:
