A januári és márciusi „lengyeles”, a magyar kormány mellett állást foglaló tömegmegmozdulás után immár a harmadik békemenet indul a Kossuth térre. Bencsik András szervező szerint mostanra már kialakult egy képesség a magyarokban arra, hogy ellenálljanak, amikor valaki kívülről be akar avatkozni az ország ügyeibe.
– A tanulság mindig ugyanaz. 2010-ben a mostani kormányerők elképesztő győzelme igazi forradalmi változást jelentett, szerintem ekkor zárta le posztkommunista múltját Magyarország. Erre a látványos fordulatra jött az első válaszcsapás; az itt a kérdés, hogy egy lopakodó birodalmi törekvés, vagy a nemzetek, értékek Európája kerekedik felül. A második békemenetnek elképesztő nyomatékot adott a lengyelek jelenléte március 15-én. Most, a harmadik előtt könyörtelen nyomást gyakorolnak ránk, megint kintről. Van egy iszonyú adósságteher, az EU és az IMF pedig azt teszteli, a magyarok mikor lázadnak fel a kormányuk ellen. Nekünk ez továbbra is rettenetesen fáj, meg akarjuk mutatni, hogy kitartunk a saját magunk által választott kormány mellett – fogalmaz az mno.hu-nak Bencsik.
A Demokrata főszerkesztője felidézte, a januári vonuláson nagyon bíztak abban, hogy 100 ezer ember meghallja a hívó szót, aztán mégis csaknem félmillióan jöttek össze; „mindenki attól félt, hogy valakik 'öt perc múlva' megbuktatják Orbán Viktort, ha nem csinálunk valamit”, emlékezett vissza Bencsik. Arra a kérdésre, hogy most hány emberre számítanak, azt válaszolta: most talán nem érzik akkorának a bajt, de százezer ember azért összejöhet most is.
Az október 23-ai békemeneten nem lesznek felszólalások, bár a friss fejlemények – az EU által Magyarországra kényszerített újabb egyenlegjavító intézkedés – talán indokolták volna. Bencsik így vélekedik erről:
– Nem vagyunk ellene egy jól sikerült szereplésnek, de a békemenet kifejezetten olyan „műfaj”, ahol maguk a résztvevők szerepelnek. Egyetlen felszólalás lesz, Orbán Viktor miniszterelnök fog beszélni a Kossuth téren, a menet végén. Ez korábban is jól „működött”.