A kormányfő nemzetpolitikáért felelős helyettese ennek menetéről kifejtette: először nyilatkozni kell majd arról, hogy az érintett regisztrálja magát vagy sem, és ezt követően kapja meg postafordultával a pártlistákat tartalmazó borítékot. A diaszpóra magyarsága így minden bürokrácia nélkül, a lehető legkönnyebben leadhatja a szavazatait – tette hozzá. Megjegyezte: a diaszpóra magyarságától nem várható el, hogy több száz, vagy ezer kilométert utazzon egy nagykövetségre szavazata leadása érdekében.
„A 2014-ben felálló parlament már valóban az egyetemes magyarság parlamentje lesz, minden magyarnak a szavazata benne lesz, éljen bárhol a világon” – fogalmazott a kormányfő helyettese.
Semjén Zsolt elmondta: a testület támogatta a Julianus-programot, amelynek célja, hogy feltérképezzék a magyarsággal kapcsolatos értékeket, tárgyi emlékeket, épületeket, könyvtárakat, sírokat, emléktáblákat. Azt kérték, a diaszpóra szervezetei az adott területen működjenek ebben közre – jelezte a miniszterelnök-helyettes.
Kiemelte, hogy ezekből az emlékekből kiállításokat szerveznek, az anyagi erőket pedig odaösszpontosítják, ahol élő közösség is van.
Elháruló akadályok
A kormányfő helyettese kitért arra, hogy a nyugati magyarság legnagyobb problémája az volt, hogy ha lejárt az útlevele valakinek, akkor az állampolgárság megállapításához az egész bürokratikus folyamatot le kellett folytatni. Ezért egészen a harmincas évekig visszamenőleg átnézték az állampolgárság lemondásával kapcsolatos aktákat, és jövő év elejétől egy gombnyomással kideríthető lesz, hogy akinek az okmánya lejárt, magyar állampolgár-e vagy sem. Ha időközben nem mondott le arról, akkor minden bürokráciát leépítve megkaphatja az állampolgársági papírokat, útlevelét. Így minden akadály elhárult az elől, hogy a nyugati magyarok is felvegyék a magyar állampolgárságot – jelezte.
Semjén Zsolt közölte, hogy a tanácskozáson a kormány köszönetet mondott a diaszpóra magyarságának a kiállásáért a Magyarországot ért támadások kapcsán. Szólt arról is, hogy pozitív visszhangja volt a nemzeti regiszternek, és mint mondta, támogatják, hogy a nagyobb szervezeteknél az emigráció többedik generációja számára angol nyelvű szekciót hozzanak létre.
Az emigráció harmadik-negyedik-ötödik nemzedékétől aligha várható el, hogy olyan szinten beszéljen magyarul, mint a magyar környezetben élők – jegyezte meg. Kiemelte: a magyar nemzet közösségében őket is meg akarják tartani.
Beszámolt arról a tervről, hogy egyetemet végzett, az adott ország nyelvét beszélő fiatalokat szeretnének a nyugati diaszpóra területeire küldeni, hogy ott magyarul tanítsanak, és a képzettségüknek, érdeklődésüknek megfelelő témát oktassanak. Ezek a fiatalok egyfajta „társadalmi konzulként” rövid képzés után az ottani magyaroknak segítenének űrlapok kitöltésében, állampolgársági ügyintézésben. A tanács ülése a tervek szerint délután nyilatkozat elfogadásával zárul.
A Magyar Diaszpóra Tanács tavaly novemberben alakult. Alapító okirata szerint a diaszpórában élő magyarságnak – húsz évvel a rendszerváltoztatás után – végre kellő figyelmet kell kapnia a nemzetpolitikában. A tanács a világon szétszórtságban élő magyarság szervezeteinek közös fóruma, amely a diaszpórában élők sajátos igényeit és érdekeit tartja szem előtt, valamint megteremti a diaszpóra magyarságának önálló képviseletét.
