A január 1-jén hivatalába lépett új főbíró az elmúlt háromnegyed év legfontosabb újításáról szólva hangsúlyozta: a társszakmák és a magasan képzett elméleti szakemberek bevonásával elébe kell menni a változó társadalmi-gazdasági valóságban felmerülő jogi konfliktusoknak. Időben fel kell térképezni a keletkező problémákat, még mielőtt a konkrét ügyek a Kúria elé kerülnek.
Ennek az új szerepfelfogásnak az egyik következménye, hogy míg korábban a Kúria jogelődjéről, a Legfelsőbb Bíróságról (LB) elsősorban a már lezajlott eseményeken alapuló jogvitákat a véglegesség igényével, tovább már nem vitatható módon lezáró döntések kerültek ki, addig az elmúlt hónapok során legalább ilyen fontossá váltak a Kúrián készülő munkaanyagok, melyeket észrevételezésre megküldenek más szakmai és civil, érdekvédelmi szervezeteknek is. Például az egyoldalú banki szerződésmódosításokkal foglalkozó kúriai munkacsoport állásfoglalásának megalkotásakor kikérte a Magyar Nemzeti Bank, a bankszövetség, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az ügyészség, a szaktárca és a civil szféra véleményét – fejtette ki a főbíró.
Cozma-ügy?
Darák Péter szerint jelentősen növeli a kimunkált megoldások elfogadottságát, ha széles szakmai kör bevonásával és azon túlmenően az érintettek véleményének meghallgatásával születnek meg. Így lehet elérni, hogy az egyes perek hátterében meghúzódó általános problémákra minél szélesebb szakmai és társadalmi alapokon nyugvó válaszok szülessenek, ami a hatékony bíráskodást, egységes és gyors ítélkezést nagyban segítheti.
A Kúria jogértelmezési logikája követhető lesz a nyilvánosság számára is, esetről esetre látható majd, hogy milyen elvek érvényesülnek a konkrét ügyek eldöntésekor, ahogy azt a napokban egy jelentős súlyú büntetőügy elbírálásakor a tettesi-bűnsegédi magatartás kérdéskörével összefüggésben tapasztalhatták is az érdeklődők – mondta az elnök.
A felsőbb bíróságok által követett gyakorlat nyilvánosság számára áttekinthetővé tételéhez nélkülözhetetlen egy olyan jól kezelhető adatbázis kialakítása, amely tartalmazza a kúriai és ítélőtáblai döntéseket – mondta a főbíró, aki ennek megteremtése érdekében az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökéhez fordult.
Jó a tempó
A Kúria ítélkezésének gyorsasága európai összehasonlításban jó, évente mintegy nyolcezer felülvizsgálati kérelem érkezik, és szinte kivétel nélkül egy éven belül elbírálják – tette hozzá az elnök, aki a finanszírozás kapcsán elmondta: a meglévő költségvetési források jobbára elegendőek a magas színvonalú szakmai munkához, az informatikai területen azonban gyors és jelentős fejlesztésre van szükség.
A főbíró elmondta: a nyitottság jegyében jövőre a kötelező parlamenti beszámolón túl sok évtized után először ismét kúriai évkönyv jelenik meg, melyben a nagyközönségnek szeretnék bemutatni a legfelsőbb bírói fórumot. A kiadvány tartalmazza többek között ötven válogatott döntés rövid összefoglalását, melyek a Kúria vezetése szerint a legjobban reprezentálják a bíróság az évi munkáját.
A bírák nyugdíjazása kapcsán Darák Péter úgy fogalmazott: a nyitott jogalkotási kérdések ellenére a Kúrián nyugodt munka folyik, a feladat jelenleg a meglévő helyzet kezelése. Az elmúlt egy év során 20 bíró távozott, szeptember 1-jétől pedig 13 új érkezett, jelenleg 70 betöltött hely van a Kúrián.
„Egyszerre nem lehet 20 kúriai bírót kinevezni” – jegyezte meg az elnök. Korábban évente 1-2 új bíró került a legfelsőbb bírói fórumra, betanulásuk, teljes értékű kúriai bíróvá válásuk éveket vett igénybe.
