A Budapest Környéki Törvényszék épületében kihirdetett ítélet szerint a bíróság a sértettek által elmondottakra, illetve egyebek mellett egy magnófelvételre alapozva bizonyítottnak látta, hogy 2010 augusztusában Verőcén, a Magyar Sziget fesztiválon Zagyva György Gyula és a másodrendű vádlott megalázóan bánt a Hetek című lap két munkatársával. A másodrendű vádlottat, I. Bélát megrovásban részesítették.
Az utolsó szó jogán Zagyva György Gyula azt mondta, hogy Magyarországon a nemzeti oldalhoz tartozók másodrendű állampolgárok, akikkel a sajtó mindent megtehet, de reméli, hogy a bíróság ellen tud állni a „médiakampánynak”. A másodrendű vádlott úgy fogalmazott: „jó, hogy az özönvízért nem mi vagyunk a felelősek”.
„A táboron belül nincs demokrácia”
Az ítélet szerint a Magyar Sziget fesztiválra riportkészítés céljából érkező újságírók már a regisztrációt követően fenyegetettséget éreztek. Ez az érzés nem elsősorban a melléjük rendelt kísérők, illetve a közöttük és a táborlakók közötti ideológiai jellegű viták miatt alakult ki bennük, hanem akkor, amikor a zárt közösségnek számító s maguk közé „idegent” nem szívesen befogadó társaság főbb „szabályait” közölték velük. Például azt, hogy „táboron belül nincs demokrácia”, illetve hogy azt tehetnének a „másik oldalt” képviselő két újságíróval, amit csak akarnak.
A vádlottak ügyvédje korábban kifejtette, hogy az újságírók eleve előítéletekkel telve érkeztek a fesztiválra, a melléjük rendelt kísérők pedig a biztonságukat szolgálták. Szerinte fenyegetésről szó sem volt, s kár, hogy a bíróság csak a sértettek elmondását vette figyelembe a per során.
Megvalósult a félelemkeltés céljából való fenyegetés
A tanácsvezető bíró ezzel szemben idézte Zagyva György Gyula egy, a zsidóság megítélése kapcsán az egyik újságíróhoz intézett verőcei mondatát, miszerint „legszívesebben nekirontana, kitaposná a belét és felkoncolná”. Ez s az ehhez hasonló kijelentések megvalósították a félelemkeltés céljából való fenyegetést – jelentette ki a bíró. Nem bizonyított ugyanakkor, hogy Zagyva György Gyula az interjúkészítés helyszínéül szolgáló faházban a nála lévő ötméteres karikás ostort pattogtatta volna, mint ahogy az sem, hogy a faház ajtaját kulcsra zárták.
Az ítélet meghozatalakor figyelembe vették a faházban a Hetek munkatársai által készített körülbelül kétperces magnófelvételt is (noha a sértettek közel 40 percig tartózkodtak benn, a magnót kikapcsoltatták velük, mondván, annak használatához nem volt írásos engedélyük a szervezőktől), de a nyilvánvalóan elfogult tanúk vallomásaira nem támaszkodott a bíróság – hangzott el.
Az ítélet nem jogerős
Az ügyész – aki pénzbüntetés kiszabását kezdeményezte – három nap gondolkodási időt kért, a vádlottak és védőjük bizonyítottság hiányában való felmentésért fellebbeztek, így az ítélet nem jogerős.
