A Fővárosi Törvényszék hétfőn honlapján azt írta: a bíróság végzésében megállapította, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján továbbra is megalapozott a veszélye annak, hogy az idős, de mozgási és helyváltoztatási képességét tekintve még mindig jó egészségi állapotban lévő gyanúsított szabadlábra kerülése esetén külföldre távozna, illetve a hatóságok számára elérhetetlenné válna. A bíróság szerint ezért az eljárási cselekményeken való jelenléte csak a házi őrizet meghosszabbításával biztosítható – tették hozzá.
Meghosszabbított házi őrizet
A közlemény szerint a Budai Központi Kerületi Bíróság a háborús bűntett miatt dr. Cs. László Lajos ellen a Budapesti Nyomozó Ügyészségen folyamatban lévő büntetőügyben meghosszabbította a gyanúsított házi őrizetét. A kényszerintézkedés az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozott határozatáig, de legfeljebb 2013. február 18-ig tart. A végzés nem jogerős – írta a törvényszék.
A 97 éves Csatáryt – aki a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó ember Auschwitzba deportálásában – júliusban emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsították meg, őrizetbe vették, majd házi őrizetbe helyezték.
Névrokonával tévesztették össze Csatáryt?
Csatáryt november 8-án ismét kihallgatták a Budapesti Nyomozó Ügyészségen. A férfi továbbra is tagadta a bűncselekmények elkövetését. Kirendelt ügyvédje, Horváth B. Gábor a kihallgatás után azt mondta: névrokonával keverhették össze a háborús bűntettel gyanúsított Csatáry Lászlót. Kifejtette: a nyomozás során felmerült, hogy 1944-ben volt egy másik Csatáry nevű férfi is Kassán, így tisztázni kellett, hogy a két embert nem keverték-e össze a tanúvallomások során. Decemberben további kihallgatások várhatók – tette hozzá.
Ebben nem indult eljárás
A Budapesti Nyomozó Főügyészség alaptalannak minősítette Zuroffnak azt az állítását, miszerint Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec–podolszkiji deportálásokhoz; az 1944-es deportálások ügyében tovább folyik a nyomozás. A 97 éves Csatáry kezdettől fogva tagadja bűnösségét.
Több jogi szakértő is azt nyilatkozta szeptember elején a Magyar Nemzetnek, hogy felvetődik a hamis vád gyanúja Zuroff alaptalannak bizonyult feljelentése miatt, és ezért az ügyészségnek hivatalból kellene büntetőeljárást indítania. Az ügyészség nem lépett, ezért tett – azóta elutasított – feljelentést hamis vád gyanújával egy magánszemély, illetve jobbikos politikusok. E bűncselekményért akár öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Efraim Zuroff akkor a jobboldal bosszújának nevezte az ellene tett feljelentéseket.
A Magyar Hírlapnak adott interjújában Csatáry László azt mondta: a kassai gettónál kétszer járt, a foglyok sorsáról pedig nem a rendőrség, hanem a németek döntöttek. Az egykori csendőr hozzátette: rendőrségi fogalmazóként dolgozott 1942-től 1944-ig, és mivel jól beszélt németül, ezért bízták meg azzal, hogy a német katonák összekötője legyen. Csatáry László az interjúban közölte: nem tudja, hogy miért ítélték halálra az egykori Csehszlovákiában, mivel később a kanadai hatóságok nem találtak olyan dokumentumokat, amelyek alapján bűnösnek mondták volna ki.
