Az adót a víz-, a szennyvíz-, a földgáz-, a hő-, a villamosenergia- és a hírközlési vezeték tulajdonosának, az állam vagy helyi önkormányzat tulajdonában álló közművezetéknél az üzemeltetőnek kell megfizetnie. Nem adóköteles az a vezetékszakasz, amely a vezetékrendszerről leágazva jut el az épületig, telekig, illetve az épületen vagy a telken belül fut. Mentesülnek a közműadó alól a helyi önkormányzatok és az állam is, míg a távközlési szolgáltatók – a vezeték hosszától függő mértékű – adókedvezményt kapnak, az adó teljes összegét a vezeték 300 kilométert meghaladó része után kell megfizetniük. Egy módosító javaslat kivonta az adó alól a földgáz-szállítási és a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító tulajdonában álló vezetékeket is.
Az adót március 20-ig kell bevallani, és más vagyoni típusú adókhoz hasonlóan évente két egyenlő részletben, március 20-ig és szeptember 20-ig kell megfizetni.
125 forint lett belőle
Matolcsy György eredetileg száz forintban határozta volna meg az adó mértékét, a parlament azonban a költségvetési bizottság javaslatára – a tervezett 30 milliárd forint bevétel elérése érdekében – a zárószavazás előtt 125 forintra emelte azt. Az adó a központi költségvetés bevételét képezi.
Az adókötelezettség a használatbavételt követő év első napján keletkezik, a vezeték használatának szünetelése az adókötelezettséget nem befolyásolja. Az adó alanya az, akié az év első napján a közművezeték, több tulajdonos a tulajdoni hányad arányában adóalany.
A nemzetgazdasági miniszter október közepén jelentette be, hogy adót vetnek ki a közművezetékekre, s abból a kormány 30 milliárd forint bevételt vár.
