A múlt héten rendezett Kriminálexpó egyik előadásán Kerezsi Klára kandidátus, egyetemi docens, az Országos Kriminológiai Intézet (OKRI) bűnözéskutatási osztályának jogásza arról beszélt, hogy a kamerás térfigyelés a bűnmegelőzés legköltségesebb módja. A tudós szerint hatástalan az erőszakos, impulzív, garázda bűncselekményekkel szemben, számuk növelése pedig nem egyenlő a nagyobb hatékonysággal. Példaként Nagy-Britanniát említette, ahol kimutatták, hogy ezer kamerára egy megoldott bűneset jut.
Rámutatott: a kamerák jogkorlátozó gyakorlatot állandósítanak, és meglátása szerint nehezen fordítható vissza e trend, miközben az emberek jelentős részét méltatlan helyzetbe hozza a kamerák használata. Kerezsi Klára úgy vélte, hogy a kamerák alkalmazása egyedül akkor lehet eredményes, ha tágabb közbiztonsági beavatkozási csomagba ágyazzák. Eredményes lehet alkalmazásuk a teremgarázsokban, bár hozzátette, a kamerák látómezejének holt terében nem biztos, hogy csökkenne a bűnesetek száma. Az OKRI jogásza leszögezte: a bűnözőket a leginkább a közvilágítás, s nem a térfigyelő rendszerek tartják vissza bűnelkövetéstől, az informális kontrollt pedig jóval hatékonyabb.
A jelek másra utalnak
Az általunk megkérdezett önkormányzati vezetők azonban nem mindenben értenek egyet az egyetemi docens megállapításával. Kiss Edit, Martfű polgármestere arról számolt be, hogy amióta felszerelték a városban a térfigyelő rendszert, megszűnt az úgynevezett átutazó bűnözés (ilyen esetekben nem helyi lakosok követnek el bűncselekményt, hanem más településekről érkeznek a bűnelkövetők). – Ha bekerül a bűnözői köztudatba, hogy kamerák figyelik a köztereket, elkerülik a települést a bűnözők – mutatott rá a polgármester. Hozzátette, a rendőrség munkatársai már több alkalommal visszakerestek a felvételeken olyan jelenteket, amelyek segítették munkájukat.
A teljes cikket a Magyar Nemzet hétfői számában olvashatja.
