Sandy után: az LMP-re is lecsapott a vihar

Az Európai Bizottság elismerte a kormány törekvéseit a hiány csökkentésében, zajlik az ellenzéki belháború. Az MNO heti belpolitikai összefoglalója.

A 2002 és 2010 közötti szocialista kormányok miniszterelnökeit és pénzügyminisztereit tette felelőssé a magas államadósságért a Fidesz frakcióvezetője és a nemzetgazdasági miniszter. Matolcsy György az államadósságról és annak okairól a Fidesz kezdeményezésére tartott keddi politikai vitanapon úgy fogalmazott, hogy azok a kormányok a bankokat, a nagyvállalatokat képviselték, és ők adósították el együtt az országot. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője emlékeztetett: a 2002-es kormányváltáskor 8300 milliárd forint volt az adósság, majd nyolc év alatt 20 ezer milliárdra nőtt, a GDP 52-53 százalékáról 80 százalék fölé emelkedett.

A frakcióvezető úgy fogalmazott: az államadósság növekedésében szerepet játszott a 2008-as IMF-hitel is, amelyet szerinte a szocialisták tudatosan időzítettek úgy, hogy azt a jelenlegi kormánynak kelljen visszafizetnie 2014 márciusáig. Az MSZP szerint csupán 5 százalékpontnyi államadósság-növekedésért felelősek a szocialista kormányok, ezt pedig azokra a fejlesztési programokra fordították, amelyek Magyarország fejlődését megalapozták. A Jobbik úgy vélte: fenntarthatatlan a magyar adósságpálya, ezért az ellenzéki párt tárgyalásos úton újrarendezné az államadósságot. Az LMP vezérszónokai szerint abban kell konszenzusra jutni, hogyan alakítható ki egy olyan kiszámítható gazdaságpolitika, amely olcsóbbá teszi az adósságszolgálatot.

Kiszemelték az LMP-t

A héten az ellenzéki oldalon is folytatódott a helyezkedés a Bajnai-féle Együtt 2014 mozgalom körül. Egyelőre a legnagyobb viharok az LMP-ben várhatók, ahol jövő hétvégén kongresszuson döntenek arról, hogyan tovább. Míg Schiffer András szerint álbaloldali az alakulat, addig Jávor Benedek, a párt frakcióvezetője nem tudta le ennyivel, véleménye szerint felelőtlenség lenne, ha az LMP nem vizsgálná meg az együttműködés lehetőségét az Együtt 2014 mozgalommal. Bár azt az egyik kereskedelmi csatornának adott interjúja előtt már elismerte: az LMP számára Bajnai Gordon „megjelenése” nem problémamentes. Mile Lajos frakcióvezető-helyettes is bírálta Jávort.

A Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF) csütörtökön kampányt is indított: fel akarják hívni a figyelmet a Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányok negatív döntéseire. Csizmadia László, a CÖF szóvivője arról beszélt, megdöbbenéssel értesültek arról, hogy az ország gazdasági tönkretételében nemrég szerepet vállaló Bajnai Gordon visszatér a politikai életbe. Ugyanezen a napon Bajnaiék választói összefogást támogató nyilatkozatot tettek közzé, amely a parlamenti pártok közül az LMP-t keresi meg először az együttműködés érdekében.

Nyolcadikak vagyunk

Az Európai Bizottság szerdai előrejelzése szerint jövőre 3 százalék alatt marad a GDP-arányos államháztartási hiány Magyarországon, de évről évre nő a deficit. Az Európai Unió, valamint a 27 tagállam idei és jövő évi gazdasági mutatóira vonatkozó előrejelzés szerint idén a GDP 2,5 százaléka, jövőre pedig 2,9 százalék lesz az államháztartási hiány. 2014-ben a GDP 3,5 százalékára emelkedik Magyarországon a deficit.

Magyarország ezzel a nyolcadik legjobban teljesítő tagállam az államháztartási hiányt illetően, miközben azon 11 ország között van, aki meg tud felelni a hiányra vonatkozó 3 százalék alatti elvárásnak 2012-ben. A visegrádi országok közül egyébként csak hazánk tudja 2012-ben teljesíteni a maastrichti kritériumokban szereplő hiánycélt, valamint hiányszámokat tekintve olyan stabil gazdasággal rendelkező országokat előzünk meg, mint Ausztria, Hollandia és Franciaország. Az angol hiányszámnál például két és félszer kedvezőbb a magyar.

Komoly siker

A nemzetgazdasági miniszter a döntéssel kapcsolatban úgy fogalmazott: az Európai Bizottság országjelentésében pozitív bizonyítványt állított ki a magyar gazdaságpolitikáról. Matolcsy azt mondta: jövőre megszűnhet a Budapesttel szembeni túlzottdeficit-eljárás. A miniszter arról is beszélt, hogy 2013-ban egy százalék felett lehet a gazdasági növekedés mértéke. Mint mondta, ezt a járműipari beruházásokra alapozza a kabinet, amely 1,2-1,4 százalék közötti növekedéssel számol.

Stratégiai partnerségi megállapodást írt alá szerdán a székesfehérvári Alcoa-Köfém Kft. vezérigazgatójával a kormányfő. Az Országházban tartott aláírási ünnepségen Orbán hangsúlyozta: vannak olyan multinacionális vállalatok, amelyek nem viszik ki az országból a nyereségüket, hanem Magyarországon forgatják vissza, ezzel fejlesztik a gazdaságot. Csütörtökön a miniszterelnök arról beszélt, hogy most már van papír arról, hogy a magyar gazdaság jó úton jár. Hozzátette a brüsszeli országjelentést fontos pillanatnak, és komoly sikernek tartja a kabinet, és Magyarország pénzügyi szempontból az unió sikeres országai közé tartozik.

Az új magyar gazdasági modell szinte hibátlanul kapcsolódik a némethez Orbán szerint, aki ezt a kormány és a Daimler AG közötti stratégiai partnerségi megállapodás pénteki aláírási ünnepségén mondta az Országházban.