Németh Zsolt felidézte: a zsidó származású lengyel pedagógus annak ellenére, hogy menthette volna az életét, 64 évesen – 1942-ben – inkább a halált választotta, minthogy magára hagyja az általa létrehozott és a gettóban is vezetett árvaházból a gázkamrákba hurcolt gyermekeket. Hozzátette: eredeti nevén Henryk Goldszmit, a zsidó polgári családból származó modern tudós, felvilágosult pedagógus a második világháború elején függetlenségétől megfosztott Lengyelországban az utolsó pillanatig védelmezte a száz évvel ezelőtt, 1912-ben létrehozott árvaházát, egy „kis mennyországot a pokol közepén”.
A legfontosabb küldetés az élet védelme
Auschwitz és Treblinka után mást jelent ebben a régióban a nemzeti felelősség. „Azért van hazánk, azért van felelősségünk, hogy a ránk bízottakat megvédelmezzük” – jelentette ki a magyar külügyi államtitkár. A szuverenitás nem öncél. Az önrendelkezést azért kell megóvni, hogy az állam beteljesíthesse egyik legfontosabb küldetését, az élet védelmét. Korczaknak az a sors jutott, hogy betöltse ezt a funkciót akkor, amikor hazáját megszállták – mondta Németh Zsolt, aki beszédében utalt Kertész Imre Nobel-díjas magyar író holokausztról szóló Sorstalanság című regényére is.
Korczak életműve ma is aktuális
Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete arra emlékeztetett, hogy Korczak pedagógiai munkássága az ENSZ 1989-es gyermekjogi egyezményére is nagy hatással volt. Ilan Mor, Izrael budapesti nagykövete – aki, mint mondta, maga is félig lengyel származású – üdvözölte a kezdeményezést és hangsúlyozta: Korczak életműve aktuális, hiszen a gyerekek ellen ma is követnek el súlyos bűnöket.
Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke szerint Korczak a gyűlölet áldozatává vált, akinek élete mégis azt példázza, hogy válhat valaki zsidó emberként a társadalom részévé, olyan hazafivá, aki áttöri a hazáját és egész Európát is kettéválasztó falakat.
A gyermekektől tanulhatunk
Marek Michalek lengyel gyerekjogi ombudsman felszólalásában kiemelte: Korczak arra tanít, hogy a gyermek nem alacsonyabb rendű állampolgár, a gyermektől tanulhatunk és a gyermekekkel beszélgetni kell, nem kioktatni őket. Korczak nem csak a saját korát előzte meg, az utókornak is van mit tanulnia tőle – jegyezte meg a lengyel jogvédő.
Az emberi jogok napján rendezett Korczak-ünnepségen Roman Kowalski nagykövet köszönetet mondott Szabó Máté ombudsmannak a kezdeményezésért, és átadta neki a lengyel köztársaság elnöke által az emberi jogok erősítéséért, illetve e téren a lengyel–magyar kapcsolatok fejlesztéséért adományozott Lengyel Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést. Janusz Korczak emléktábláját az ombusdmani hivatal róla elnevezett termének egyik oszlopán helyezték el. Az emléktáblát Szabó Máté Marek Michalakkel együtt avatta fel.
