A távirati iroda kedden az Iho.hu-ra hivatkozva azt írta, hogy egy teherautóra rögzített generátor biztosítja az áramot a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér irányítótornyában. A közlekedési hírportál Teherautóról hajtják a repülőket című cikke szerint a repülőtér pénteki leállása és szombat reggeli újraindulása „a ferihegyi légikikötő elkötelezett és kreatív dolgozóinak köszönhető, akik kitalálták, hogy egy teherautóra rögzített generátorral újra világosság lehet a birodalmi lépegetőnek is becézett ferihegyi toronyban. A repülőtéri polgári védelmi szolgálatnak ugyanis van egy mobil áramfejlesztője, ami most rendkívül jó szolgálatot tesz a légikikötőnek.”
Azt követően, hogy a portál cikke alapján az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az üggyel kapcsolatban nem kívánt felvilágosítást adni az MTI-nek az mno.hu megkereste a a Budapest Airportot, igaz-e, hogy a nemzetközi repülőtér biztonságát kizárólag egy, a dolgozók által „összerakott” szerkezet szavatolja.
Kurucz Lászlótól, a Budapest Airport Zrt.kommunikációs munkatársától azt a választ kaptuk, hogy Iho.hu-n megjelent cikk pontatlanságokat tartalmaz, „minden intézkedés a Légügyi Hivatal jóváhagyásával és a repülésbiztonság maximális garantálásával történt és történik”. Az tehát nem derült ki, hogy az említett generátor létezik-e, és milyen teljesítményre képes, de az már biztos, hogy nem egy házilag összerakott, kreatív szerkezet biztosítja a légiközlekedést hazánk fölött.
Ismert, a repteret pénteken azért zárták le, mert a repülőtéri irányítótoronyban eltörött egy hővezeték. A műszaki hiba miatt megsérült az irányítótorony elektromos rendszere. A reptér bezárásakor 103 induló és 84 érkező járatot töröltek. A leállás mintegy 7500 utast érintett pénteken, szombaton pedig 2600 utast. A repülőtér szombat reggel hét órakor nyílt meg újra.
Nem szabad, hogy előforduljon ilyen hiba
A Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetsége (FEOSZ) felháborítónak tartja, hogy eddig nem ismerte el kártérítési felelősségét a Budapest Airport a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér pénteki bezárása miatt. Közleményükben úgy fogalmaznak: „csak a szerencsének köszönhető, hogy emberéletben nem esett kár”.
Álláspontjuk szerint nem szabad, hogy előforduljon olyan hiba, mint ami miatt a repülőteret be kellett zárni, ezért a repteret üzemeltető Budapest Airport kártérítési felelősséggel tartozik a több ezer érintett utasnak. A FEOSZ szerint ugyanis az üzemeltetőnek biztosítania kellett volna a rendszer folyamatos működtetését.
A szövetség hangsúlyozza, hogy felelős döntésnek tartja a repülőtér lezárását az utasok biztonsága érdekében, „azonban ehhez hozzátartozik az is, hogy a Budapest Airport vállalja szerződésen kívüli károkozásért az utasokkal szembeni felelősséget”.
Vis maior vagy nem vis maior?
A közlemény szerint a bezáráshoz vezető műszaki hiba nem minősül vis maiornak: a szövetség álláspontja, hogy a hővezeték megóvása egyértelműen a reptéri üzemeltetés körén belül eső, ahhoz hozzátartozó alapfeladat és kötelezettség. A szövetség ezért felszólítja a Budapest Airportot, hogy a fentiek szerint vállalja és ismerje el felelősségét, és erről megfelelően tájékoztassa az utasokat. Ennek elmaradása esetén a FEOSZ megteszi a további jogi lépéseket.
Ugyanakkor Molnár Gabriella, a Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének (MUISZ) elnöke pénteken azt mondta, hogy a repülőtér műszaki okok miatti bezárása vis maiornak számít, és az uniós szabályok erre vonatkozó előírását kell alapul venni.
