Iszapkatasztrófa: ki nem mond igazat az ügyben?

Egymásnak ellentmondó vallomásaik miatt szembesítették a X. tározó északi falának magasítását végző kivitelezőket és a földmérőket.

A közlemény emlékeztet: a Bakonyi Erőmű a vörösiszap-katasztrófát követően azonnal újraindította energiatermelését, lehetővé téve ezzel a Mal Zrt. mielőbbi működését.

Beszüntetnék a Mal Zrt. energiaellátását

A Bakonyi Erőmű több ízben egyértelmű felkérést kapott mind a kormánytól, mind a kormánybiztostól a gőzszolgáltatás biztosítására, és egyidejűleg határozott vállalást arra, hogy az állam haladéktalanul megtéríti a felügyelete alá vont Mal Zrt.-nek teljesített szállítások ellenértékét. Ám továbbra sem rendeződött a mintegy 1,7 milliárd forintra rúgó, a Bakony Erőmű felé fennálló Mal Zrt.-tartozás ügye. A Bakonyi Erőmű tulajdonosi köre pedig nem tudja tovább finanszírozni a kintlevőséget – tartalmazza a közlemény.

Hozzáteszik: amennyiben december 14-én 14 óráig a Mal Zrt. maradéktalanul nem utalja át tartozását, a Bakony Erőmű beszünteti energiaszolgáltatását a Malnak. Amennyiben pedig ez megtörténik, úgy a mintegy 6000 főt foglalkoztató alumíniumtermelő cég fel kell függessze termelését, így Ajka város távhőellátása is veszélybe kerülhet. A Bakonyi Erőmű látja el Ajka város távhőszolgáltató társaságát is, biztosítva a város – 7000 lakás és 3500 lakás egyenértéknek megfelelő nem lakossági felhasználó – távhőellátását. A közlemény utal arra: az erőmű jelentős kintlévőségei ellenére eddig maradéktalanul biztosította a város és lakosai energiaellátását – tartalmazza a közlemény.

Közel két éve történt a katasztrófa

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.

A magyar kormány és a katasztrófavédelmi főigazgatóság példaértékű gyorsasággal és szakértelemmel reagált 2010-ben a vörösiszap-katasztrófára, de Magyarországnak van még teendője a kockázatelemzés fejlesztésében és egyes európai uniós ajánlások átültetésében – mondta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különmegbízottja, aki október 4–11. között vizsgálta Magyarországon a két évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa emberi jogi hatásait.

Összesen 38 milliárd forintot tett ki a vörösiszap-katasztrófát követő helyreállítás, újjáépítés és a környezeti károk elhárításának az állam által kifizetett költsége.