Iszapkatasztrófa: ki nem mond igazat az ügyben?

Egymásnak ellentmondó vallomásaik miatt szembesítették a X. tározó északi falának magasítását végző kivitelezőket és a földmérőket.

A Szabó Györgyi vezette büntetőtanács az idei utolsó, hétfőtől csütörtökig tartó tárgyalássorozatban a nyomozás során kikérdezett tanúkat hallgatja meg, közöttük egy, a kilencvenes években történt gátszivárgásról az ajkai timföldgyár régi dolgozóit, valamint a cég környezethasználati engedélyét készítő szakembereket is. A tanácselnök ismertette: a veszprémi bányakapitánnyal megtekintette az átszakadt X. tározót. A jövő februári helyszíni tárgyalásig az eredeti állapot megtartását indítványozta, azaz kérte az érintett rész letakarásának mellőzését. A vörösiszap kiporzásának megakadályozását a tározó északnyugati sarka körüli részen csak akkor végezze el a gyár, ha azt lakosságvédelmi szempontok indokolják – tette hozzá.

Volt, ahol 130 centis eltérés is mutatkozott

A hétfői tárgyaláson a tanúkat azokkal a korábban már meghallgatott geodétákkal szembesítették, akik a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. megbízásából a X. tározó északi falának szintkiegyenlítési munkálataihoz végeztek méréseket 2010 júliusban, nagyjából három hónappal a gátszakadás előtt. A Mal a tározó falát a Geovol Kft.-vel megmagasíttatta, mivel azok között 30-130 centiméteres eltérés volt. A mérések szerint a keleti és a nyugati oldalon egyaránt eltérő volt a tározó fala, a magasításhoz mindenhol az előírt, a Balti-tenger szintje feletti 216,5 méteres magasságot jelölték ki.

A szembesítés során a kivitelező cég műszakvezetője és a földmérő is fenntartotta korábbi vallomását, hogy nem találkoztak egymással a tározónál. A dokumentumok szerint július 5-én mindkét cég munkatársa a helyszínen volt. A földmérő szerint lehettek ott mások is, de munkavégzés akkor nem volt, mert akkor nem tudtak volna mérni. Eltérően nyilatkoztak a magasítás kijelölt szintjéről, és mindketten elismerték, hogy a katasztrófát követően beszéltek egymással. A szembesítésen a műszakvezető összezavarodott, amit azzal indokolt, hogy közel két év távlatából nem emlékszik a pontos részletekre.

A Bakonyi Erőmű beszüntetné a Mal Zrt. energiaellátását és így korlátozná Ajka város távhőellátását is, amennyiben a Mal nem fizeti ki tartozását pénteken kora délutánig az erőműnek. Erről az energiaszolgáltató tájékoztatta hétfőn az MTI-t.

A közlemény emlékeztet: a Bakonyi Erőmű a vörösiszap-katasztrófát követően azonnal újraindította energiatermelését, lehetővé téve ezzel a Mal Zrt. mielőbbi működését.

Beszüntetnék a Mal Zrt. energiaellátását

A Bakonyi Erőmű több ízben egyértelmű felkérést kapott mind a kormánytól, mind a kormánybiztostól a gőzszolgáltatás biztosítására, és egyidejűleg határozott vállalást arra, hogy az állam haladéktalanul megtéríti a felügyelete alá vont Mal Zrt.-nek teljesített szállítások ellenértékét. Ám továbbra sem rendeződött a mintegy 1,7 milliárd forintra rúgó, a Bakony Erőmű felé fennálló Mal Zrt.-tartozás ügye. A Bakonyi Erőmű tulajdonosi köre pedig nem tudja tovább finanszírozni a kintlevőséget – tartalmazza a közlemény.

Hozzáteszik: amennyiben december 14-én 14 óráig a Mal Zrt. maradéktalanul nem utalja át tartozását, a Bakony Erőmű beszünteti energiaszolgáltatását a Malnak. Amennyiben pedig ez megtörténik, úgy a mintegy 6000 főt foglalkoztató alumíniumtermelő cég fel kell függessze termelését, így Ajka város távhőellátása is veszélybe kerülhet. A Bakonyi Erőmű látja el Ajka város távhőszolgáltató társaságát is, biztosítva a város – 7000 lakás és 3500 lakás egyenértéknek megfelelő nem lakossági felhasználó – távhőellátását. A közlemény utal arra: az erőmű jelentős kintlévőségei ellenére eddig maradéktalanul biztosította a város és lakosai energiaellátását – tartalmazza a közlemény.

Közel két éve történt a katasztrófa

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.

A magyar kormány és a katasztrófavédelmi főigazgatóság példaértékű gyorsasággal és szakértelemmel reagált 2010-ben a vörösiszap-katasztrófára, de Magyarországnak van még teendője a kockázatelemzés fejlesztésében és egyes európai uniós ajánlások átültetésében – mondta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különmegbízottja, aki október 4–11. között vizsgálta Magyarországon a két évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa emberi jogi hatásait.

Összesen 38 milliárd forintot tett ki a vörösiszap-katasztrófát követő helyreállítás, újjáépítés és a környezeti károk elhárításának az állam által kifizetett költsége.