Iszapkatasztrófa: ki nem mond igazat az ügyben?

Egymásnak ellentmondó vallomásaik miatt szembesítették a X. tározó északi falának magasítását végző kivitelezőket és a földmérőket.

NT
2012. 12. 10. 16:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Szabó Györgyi vezette büntetőtanács az idei utolsó, hétfőtől csütörtökig tartó tárgyalássorozatban a nyomozás során kikérdezett tanúkat hallgatja meg, közöttük egy, a kilencvenes években történt gátszivárgásról az ajkai timföldgyár régi dolgozóit, valamint a cég környezethasználati engedélyét készítő szakembereket is. A tanácselnök ismertette: a veszprémi bányakapitánnyal megtekintette az átszakadt X. tározót. A jövő februári helyszíni tárgyalásig az eredeti állapot megtartását indítványozta, azaz kérte az érintett rész letakarásának mellőzését. A vörösiszap kiporzásának megakadályozását a tározó északnyugati sarka körüli részen csak akkor végezze el a gyár, ha azt lakosságvédelmi szempontok indokolják – tette hozzá.

Volt, ahol 130 centis eltérés is mutatkozott

A hétfői tárgyaláson a tanúkat azokkal a korábban már meghallgatott geodétákkal szembesítették, akik a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. megbízásából a X. tározó északi falának szintkiegyenlítési munkálataihoz végeztek méréseket 2010 júliusban, nagyjából három hónappal a gátszakadás előtt. A Mal a tározó falát a Geovol Kft.-vel megmagasíttatta, mivel azok között 30-130 centiméteres eltérés volt. A mérések szerint a keleti és a nyugati oldalon egyaránt eltérő volt a tározó fala, a magasításhoz mindenhol az előírt, a Balti-tenger szintje feletti 216,5 méteres magasságot jelölték ki.

A szembesítés során a kivitelező cég műszakvezetője és a földmérő is fenntartotta korábbi vallomását, hogy nem találkoztak egymással a tározónál. A dokumentumok szerint július 5-én mindkét cég munkatársa a helyszínen volt. A földmérő szerint lehettek ott mások is, de munkavégzés akkor nem volt, mert akkor nem tudtak volna mérni. Eltérően nyilatkoztak a magasítás kijelölt szintjéről, és mindketten elismerték, hogy a katasztrófát követően beszéltek egymással. A szembesítésen a műszakvezető összezavarodott, amit azzal indokolt, hogy közel két év távlatából nem emlékszik a pontos részletekre.

A Bakonyi Erőmű beszüntetné a Mal Zrt. energiaellátását és így korlátozná Ajka város távhőellátását is, amennyiben a Mal nem fizeti ki tartozását pénteken kora délutánig az erőműnek. Erről az energiaszolgáltató tájékoztatta hétfőn az MTI-t.

A közlemény emlékeztet: a Bakonyi Erőmű a vörösiszap-katasztrófát követően azonnal újraindította energiatermelését, lehetővé téve ezzel a Mal Zrt. mielőbbi működését.

Beszüntetnék a Mal Zrt. energiaellátását

A Bakonyi Erőmű több ízben egyértelmű felkérést kapott mind a kormánytól, mind a kormánybiztostól a gőzszolgáltatás biztosítására, és egyidejűleg határozott vállalást arra, hogy az állam haladéktalanul megtéríti a felügyelete alá vont Mal Zrt.-nek teljesített szállítások ellenértékét. Ám továbbra sem rendeződött a mintegy 1,7 milliárd forintra rúgó, a Bakony Erőmű felé fennálló Mal Zrt.-tartozás ügye. A Bakonyi Erőmű tulajdonosi köre pedig nem tudja tovább finanszírozni a kintlevőséget – tartalmazza a közlemény.

Hozzáteszik: amennyiben december 14-én 14 óráig a Mal Zrt. maradéktalanul nem utalja át tartozását, a Bakony Erőmű beszünteti energiaszolgáltatását a Malnak. Amennyiben pedig ez megtörténik, úgy a mintegy 6000 főt foglalkoztató alumíniumtermelő cég fel kell függessze termelését, így Ajka város távhőellátása is veszélybe kerülhet. A Bakonyi Erőmű látja el Ajka város távhőszolgáltató társaságát is, biztosítva a város – 7000 lakás és 3500 lakás egyenértéknek megfelelő nem lakossági felhasználó – távhőellátását. A közlemény utal arra: az erőmű jelentős kintlévőségei ellenére eddig maradéktalanul biztosította a város és lakosai energiaellátását – tartalmazza a közlemény.

Közel két éve történt a katasztrófa

A Mal Zrt. Ajka melletti tározójából 2010. október 4-én kiömlő vörösiszap három települést öntött el: Kolontárt, Devecsert és Somlóvásárhelyet. A katasztrófa következtében tíz ember meghalt – a vádirat nyolc ember halálát köti össze közvetlenül a vörösiszapömléssel –, több mint kétszázan megsérültek, több száz ház lakhatatlanná vált.

A magyar kormány és a katasztrófavédelmi főigazgatóság példaértékű gyorsasággal és szakértelemmel reagált 2010-ben a vörösiszap-katasztrófára, de Magyarországnak van még teendője a kockázatelemzés fejlesztésében és egyes európai uniós ajánlások átültetésében – mondta az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának különmegbízottja, aki október 4–11. között vizsgálta Magyarországon a két évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófa emberi jogi hatásait.

Összesen 38 milliárd forintot tett ki a vörösiszap-katasztrófát követő helyreállítás, újjáépítés és a környezeti károk elhárításának az állam által kifizetett költsége.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.