A Kossuth rádió kedd esti Krónikájában közöltek szerint a tanú személyazonosságát a szlovák hatóságok titokban tartják, még azt sem árulták el, hogy férfiről vagy nőről van-e szó. Csak annyit lehet tudni róla, hogy túlélte az 1944-es kassai deportálásokat és pontos információi lehetnek Csatáry László akkori rendőrparancsnok tevékenységéről – tették hozzá.
Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője a Krónikának azt mondta: „az ügyészség korábbi megkeresésére a szlovák hatóságoktól a válasz a múlt héten megérkezett”. E szerint sikerült felkutatniuk egy túlélő tanút, aki „az üggyel, illetve a gyanúsított tevékenységével kapcsolatban érdemi információval rendelkezhet”.
A Fővárosi Főügyészség soron kívüli jogsegélykérelemmel fordult a szlovák hatóságokhoz, hogy a tanút mielőbb kihallgathassák – hangzott el a Kossuth rádióban.
A 97 éves Csatáryt – aki a náci bűnösök után nyomozó Simon Wiesenthal Központ szerint 1944 tavaszán Kassán rendőrparancsnokként kulcsszerepet játszott 15 700 zsidó ember Auschwitzba deportálásában – júliusban emberek kínzásával megvalósított háborús bűntettel gyanúsították meg, őrizetbe vették, majd házi őrizetbe helyezték.
Névrokonával tévesztették össze Csatáryt?
Csatáryt november 8-án ismét kihallgatták a Budapesti Nyomozó Ügyészségen. A férfi továbbra is tagadta a bűncselekmények elkövetését. Kirendelt ügyvédje, Horváth B. Gábor a kihallgatás után azt mondta: névrokonával keverhették össze a háborús bűntettel gyanúsított Csatáry Lászlót. Kifejtette: a nyomozás során felmerült, hogy 1944-ben volt egy másik Csatáry nevű férfi is Kassán, így tisztázni kellett, hogy a két embert nem keverték-e össze a tanúvallomások során. Decemberben további kihallgatások várhatók – tette hozzá.
Ebben nem indult eljárás
A Budapesti Nyomozó Főügyészség alaptalannak minősítette Zuroffnak azt az állítását, miszerint Csatáry Lászlónak köze lehetett az 1941-es kamenyec–podolszkiji deportálásokhoz; az 1944-es deportálások ügyében tovább folyik a nyomozás. A 97 éves Csatáry kezdettől fogva tagadja bűnösségét.
Több jogi szakértő is azt nyilatkozta szeptember elején a Magyar Nemzetnek, hogy felvetődik a hamis vád gyanúja Zuroff alaptalannak bizonyult feljelentése miatt, és ezért az ügyészségnek hivatalból kellene büntetőeljárást indítania. Az ügyészség nem lépett, ezért tett – azóta elutasított – feljelentést hamis vád gyanújával egy magánszemély, illetve jobbikos politikusok. E bűncselekményért akár öt évig terjedő szabadságvesztés is kiszabható. Efraim Zuroff akkor a jobboldal bosszújának nevezte az ellene tett feljelentéseket.
A Magyar Hírlapnak adott interjújában Csatáry László azt mondta: a kassai gettónál kétszer járt, a foglyok sorsáról pedig nem a rendőrség, hanem a németek döntöttek. Az egykori csendőr hozzátette: rendőrségi fogalmazóként dolgozott 1942-től 1944-ig, és mivel jól beszélt németül, ezért bízták meg azzal, hogy a német katonák összekötője legyen. Csatáry László az interjúban közölte: nem tudja, hogy miért ítélték halálra az egykori Csehszlovákiában, mivel később a kanadai hatóságok nem találtak olyan dokumentumokat, amelyek alapján bűnösnek mondták volna ki.
